Szia!

Valóban hátrány, hogy két diódával több alkatrész kell. Viszont van ennek több lényeges előnye is! Sokkal kíméletesebben bánik a végálláskapcsolók érintkezőivel és a relével!

Amikor a mechanika bontja a kapcsolót, a motorban felhalmozott mágneses energia a korábbi tápárammal ellentétes irányú áramot indukál. Ennél a megoldásnál a kapcsolóra szerelt dióda levezeti ezt az energiát, nem "rúg vissza" a motor, nem keletkezik az áramkörben magas feszültség, ami az érintkezőn ívet hozhatna létre.
- Az irányváltás után sem a teljes árammal indul a motor, mert most csak a diódán tud áram folyni, mindaddig, amíg vissza nem zár a végálláskapcsoló érintkezője. Emiatt az érintkezőt most is kíméli, mert a már forgó motor lényegesen kisebb áramát kell kapcsolnia, ráadásul a dióda miatt csak 0,6 V körüli a végálláskapcsoló kapcsai között a feszültségkülönbség. A motor indulásakor szokásos áramlökést a diódának kell elviselnie, nem ezeknek az érintkezőknek!