Tegnap megtettem a fagyos éjszakák utáni szemlét a környék legelőnytelenebb fekvéseiben az esetleges károkat leginkább megmutató indikátorokon.

A legelőnytelenebb fekvések a mi térségünkben (a Kerka és a Mura völgyére ereszkedő dombvidék előterében lévő) legalacsonyabb tengerszint feletti, folyó közeli pozíciókat jelentik.

Szerencsére a legcsekélyebb fagykárt sem tapasztaltam se a kajszikon (számos virág "szétszerelésével", a bibék állapotának szemléjével), se a bőven "elfagyásra kész" dióhajtásokon, se a virágzó magnóliák kényes szirmain. Helyszínek: Tormafölde, néhány méterrel a Kerka vízszintje fölött, Csörnyeföld faluszéli ház kertje abszolút síkon, Muraszemenye a Mura vízszintje fölött pár méterrel, útszéli dió csaknem az árokba lógó ág hajtásvége, még falusi hőszennyezéstől is mentesen. Az eddigi(!) helyzet teljesen megnyugtató. Bízzunk a jövőben (is)!