"Legtöbb helyen ez 1,5 méteren történik(képek alapján), ha 2 vagy annál valamivel magasabban történik, az befolyásol valamit?"

A magasságot a termés hozzáférhetősége/elérhetősége, valamint a lugas kezelhetősége/metszhetősége szabja meg. A múltkor bemutatott olasz üzemi ültetvény jól mutatja azt a sémát, amely szerint a Hayward (+Tomuri) fajtájú kivi ültetvényben (és egyáltalán) termeszthető. Természetesen az üzemi szintű kivitermesztésnek részben más kritériumai vannak, mint a házikertinek.  Ott a sorok és sorközök időszakos gépi művelése, a sorok között közlekedő szedők/metszők és a gépek/szállító járművek közlekedése miatt a vesszők művelése nagyobb szabályosságot igényel, mint egy házilugas esetében. De ezek részletkérdések.

Az ültetvényi egyes pergoletta könnyen értelmezhetővé teszi, miről van szó:

Szükségünk van egy bizonyos magasságú törzsre, aminek olyan magasságban kell majd a vízszintes oldalágán/kordonkarján termővesszőket fejlesztenie, hogy azok ne érjenek a földig a majdani termés súlyával terhelten (és különösen ne a földön feküdjenek), de lehetőleg csak olyan magasságban legyenek, ahol a gyümölcsök még elérhetők, illetve a metszés könnyen végezhető. Egyébként a törzs magasságának felső határa nincs, tulajdonképpen egy ház x-edik emeletének erkélyéig is felvihető, ha valaki éppenséggel abban a magasságban akar kivit művelni. A rajzod szerinti hármas kordonkar kialakítás azért nem jó, mert az egyes karokon fejlődő vesszők a csekély távolság miatt egymásba fonódnak és kezelhetetlenné válnak. Egy-egy (vízszintes) kordonkarnak/vázkarnak megfelelő szabad térre van szüksége ahhoz, hogy a rajta növő vesszők akadályokba való ütközések és ezáltal ráfonódások, csavarodások, torzulások nélkül fejlődhessenek termővesszővé az adott év során. Ezen logika szerint kell megtervezned az egyes tövek rendelkezésére álló helyeket és a kiszolgáló támrendszert.