Racilaci Creative Commons License 2015.04.04 0 0 785

Nos, megnéztem a 3. évadot. Vegyesek az érzelmeim.

 

Ami tetszett: végre tényleg jobban és hihetőbben vannak megírva az érzelmi szálak. Miközben igen nagy arányt foglal el (ld. lentebb) ez a vonulat, nem annyira, sőt egyáltalán nem idegesítő, összehasonlítva a korábbiakkal. Néhány színész most játszik a legkevésbé idegesítően / legjobban (ilyen Don, Maggie, Mac  megformálója és Olivia Munn). Egy-egy ponton azt is mondanám, hogy szép pillanatok is voltak a sorozatban. Szépen oldották meg az utolsó részt, ami tkp. egy hogy kezdődött jellegű visszaemlékezés volt.

 

Nekem tetszett ez az állandó probléma, amit a hagyományos újságírás és a webes új alkalmazások közötti feszültség generált. Kicsit szájbarágós tényleg, de azért nagyon izgalmas és tanulságos.

 

Az is tetszett, amikor a klasszikus stúdiós dilemmákat, csatákat hozta a sorozat - pl. a legelején az adjuk-ne adjuk vitát a robbantásról.

 

Tetszett, hogy egy még hülyébb tulajdonost hoztak be - a mindennél jöhet rosszabb elvén (ezt az elvet úgyis naponta látjuk megvalósulni a mi kis életünkben). Bár nem derült ki, hogy mitől is lett sokkal jobb fej az előző tulaj (fia), mint eddig.

 

 

Ami nem tetszett: teljesen háttérbe szorultak az alapvetően sajtós témák ebben az évadban. Nem láttunk egyetlen klasszikus élő adásban zajló csörtét sem (kivéve ahogy Olivia Munn lealázta a "számítógépest"), nemigen voltak szerkesztési dilemmák, csatornán belüli vetélkedések. Rohadt idegesítő volt a Jim és az új csaja közötti huzavona ("szakítsatok már a rohadt életbe!"-feeling). Nagyon-nagyon hiányzott az olyan nagy téma, amit sokszor feldolgoznak kifejezetten műsor közben, mint korábban a Tea Party.

 

Szerintem teljesen hülyére vették az évad legnagyobb problémáját: a hírforrás megvédését és sorsát. Itt azért egy ember mindent feladva elmenekül a kontinens egyik legszarabb országába, egy másik bevonul a börtönbe, a hírforrás meg megöli magát - szóval lenne dráma bőven, ehhez képest szerintem eléggé rendesen elviccelték, illetve az újabb belső halálesettel túl korán rátromfoltak, s így az egészet eljelentéktelenítették. Ez mondjuk rohadt idegesítő volt.

 

A 3. évadra végképp eluralkodott a személyes ismerősök sorsának nyomon követése jelleg, ami szerintem nem jót. Engem annyira azért egyik karakter sem érdekel, ahhoz képest, hogy miként próbál egy demokratikus elvekért harcoló tévé minél több témában küzdeni. Ez utóbbiból viszont nem sokat kaptunk.

 

Összességében 1-10-ig skálán egy 4-5-öst, ha adnék erre az évadra.