Nincs elég információm arról, hogy mennyi szó esik a talajról ezen a fórumon, és nyilván a talajminőség nem csak a nálunk szokatlan növények miatt különösen fontos. Annak dacára, hogy sokak általa irigyelt jó föld van a kertemben, mégis úgy tekintek a talajra, mint egy állandóan javítandó minőségre, amit programba kell venni, meghatározott technológia alapján módszeresen és teljeskörűen el kell végezni újra és újra. Sőt, miután első perctől kezdve úgy tekintettem a földre, mint olyanra, ami valamikor a következő generációé lesz, ezért a talajminőség a legfontosabb kérdés az egész kerttel kapcsolatban. Ültethetek bele akármit, távlatosan nem az az elsősorban fontos, hanem a termőképesség maga, annak jó, a jelenleginél is jobb szintje.

Nem érintetlen föld, és ez minden négyzetméteren látszik. Elültetek két jó kondíciójú, egyforma növényt, az egyik egy rakéta sebességével nő fel, a másik jócskán elmarad tőle, vagy épp a kipusztulás szélén vergődik. Csak látszólag van a két helyen ugyanaz a föld, de eleve nem egyféle minőségű talajt látok a kertemben.

A kertem valamikor jobb napokat látott, gondos tulajdonosa volt. Az utánuk következők nem voltak azok, sőt, nagyon rossz tulajdonosok voltak. Az eróziótól vándorló föld betemetett emberalkotta dolgokat, meg hulladékot, amik rejtve ott vannak a talajban. Így a kert valódi birtokba vétele évek munkájába telik, amíg négyzetméterről négyzetméterre mindent átfésülök, rendezett állapotba kerül mint talaj és ültetés. (Mindezen felül vannak vastagon esztétikai és funkcionális célkitűzések, hogy a szépségnek, a használhatóságnak és az élvezhetőségnek olyan együttese legyen, ami az ember boldoggá teheti.:))) )

Az eléggé kötött vályogtalajt komposzttal, trágyával, szalmával lazítom, javítom, az égetést a betegség miatt megsemmisítendő növényekre akarom korlátozni. Annak érdekében, hogy a komposzt mindenfelől könnyen begyűjthető és mindenfelé könnyen teríthető legyen, 5 helyen zajlik, illetve lesz a kertben komposztálás. A vízöblítéses vécé helyére komposztvécét tervezek, ami többszörös környezeti haszon. A gyomirtó, nitrogénalapú műtrágya használata fel sem merül, a szervestrágya mellett különböző talajjavító növényekkel, vetésforgóval, a biodiverzitás előmozdításával stb. akarom a talajminőséget emelni. Vannak a kertben területek, ahol gyakorlatilag a növények körében biodiverzitásról nem is lehet beszélni. Egy díszkertész biztos örülne neki, egyes helyeken olyan sűrű egy bizonyos fűféle, hogy a talajt nem is látni. Gyönyörűen nyírható, a mulcs eltűnik benne, nem mohásítja el, nem fojtja meg. A gyomirtózás kétes diadala.

A talaj vízháztartása az egyik legkényesebb ügy. Eleve mulcsozó fűnyírót használok, idén veszek ágaprítót, ami nem csak a komposztálódáshoz fontos, hanem a talaj kiszáradása ellen is jó. Ugyanakkor a talaj vízvisszatartó képesssége magas, és ez időszakonként megbosszulhatja magát. Ez az egyik legnagyobb probléma jelenleg előttem, ezért nem merem egyes növényeimet kiültetni. 

Sokat gondolkodtam azon, hogy kell-e nekem pH-mérő. A talajom eleve meszesebb egy kicsit, mint egyes növények szeretik, de nem tudom, pontosan hányadán állok. A kontrollált savanyítás egyes részeken elképzelhető. Azzal se vagyok teljesen tisztában, hogy a csapadék hogyan hat a pH-ra. Befolyásolja az biztos. Muszáj lesz tehát a talajt ilyen szempontból is egy kicsit jobban megismerni.