Tudom hogy kimaradt, mert szándékosan csak a legviccesebb részét idéztem be (és ezért tettem oda a "[...]**********[...]" jeleket az idézett rész elejére és végére is) annak a beszélgetésnek, amit Professor Smithson úr folytatott a magát kényszerű véletlen folytán orvosnak kiadó Buddyval, aki először -- ezt is kihagytam -- még a "kolléga" megnevezésen is meghökkent (nem minden ok nélkül... :)) elég alaposan), amikor a prof. kifejtette hogy ő kicsoda, és hogy miért jött ide (egészségügyi jelentést írni a kormánynak az ország vidéki részeiről). Ezért azután -- és itten ennek a jelenetnek az általam idézett része után ezt a poént is kihagytam a végéről -- , amikor Koszit a prof. ötletére megfürösztik, Buddy meg helyeslően bólogat rá, nehogy gyanút fogjon afelől Prof. Smithson, hogy Buddy talán nem is valódi orvos, csak álorvos... !
((Ez a végső jelenet is nagyon ütős poénnal zárul le, mert miután Koszit megfürösztik a leveseskádban, a kínai szakács nem sejti, hogy amikor is ő kijelenti a kóstoláskor, hogy "... Finyom a leves! ...", akkor tkp. a Koszi szennyes-szappanos fürdőlevével beszennyezett "levesbe" kóstolgat bele "olyan jóízűen". Buddynak meg ez pont kapóra jön, hogy könnyebben megszabaduljon az ellenőrzést végző orvosprofesszor úrtól -- akinek elmegy az étvágya a fürdőjelenettől és az utána jövő szakácsjelenettől és ezért is távozik el annyira sietősen -- és , miután nem hiányzik neki, hogy lelepleződjön mint álorvos... !!!
Persze énszerintem még mindig messzemenően a legjobb poén ebben a filmben az a jelenet, ahol Buddy csaknem azt sem tudja mit válaszoljon Smithson orvosprofesszor kérdéseire, és szemmel láthatóan sejtelme sincs afelől, hogy a dizentéria meg a bélhurut nem gyógyszer vagy gyógymód, hanem maga a nemkívánatos betegség (különben nem szólná el magát, hogy "... hát bővében éppen nem, csak szükségünknek megfelelően ..." van náluk jelen a bélhurut, és a dizentéria [vérhas!!!]).
Egyébként érdekes és tanulságos a történet, mert viszont Buddy cserébe azért a kis "csínyért", hogy álorvoskodni kezdett -- miután ez akár büntethető is lehetett volna! -- , cserébe megszabadította a kisváros Yuccát az azt már régóta rettegésben tartó és titokban működő "ál"-seriff-bandavezértől, akit mindennek a tetejében még az eredeti -- és igazi! -- seriff láb alól történt eltevéséért is felelősség terhelt. Ezzel ui. megmentette a kisvárost az elsorvadástól, és mintegy plusz jótettként még az arany titkát is önzetlenül megosztotta velük!!!
(Bud Spencerre egyébként is mindig az volt a jellemző, hogy szinte mindig csak a pozitív főszereplőket, főhősöket volt hajlandó filmre vinni és megszemélyesíteni, még akkor is, ha ezeknek a pozitív szereplőknek kisebb hibáik voltak is, mert ezen szereplőkben mindig több volt a jószándékú tulajdonság, mint a jellemhiba. Ezzel igazából csaknem mindig azt az átlagos becsületes embert mutatta be mindig, aki ugyan sosem lehet a kisebb hibáktól teljesen mentes, de alapjában véve a tetteiből mindig kiviláglik a túlnyomórészt becsületes jelleme.) -- Én is -- és még gondolom, hogy sokan mások is -- pont ezért szeretem (akár sokadjára is) megnézni, vagy éppen visszanézni az ismétlésből Bud Spencer filmjeitt!!))