Szoktam mesélni, hogy a pontosságot akkor tanultam meg, amikor úgy nyolcévesen elmentem egy zsúrba, és apám megmondta, hányra jön elém, akkor legyek a kapu előtt. Hét percet késtem, mert belemerültünk a játékba. Nem volt ordítás, terror, verés, csak a maga mérnöki alaposságával elmagyarázta, mások idejével hogyan kell bánni. Az utóbbi negyven évben nem késtem el sehonnan. Viszont ne tudjátok meg, mit szorongok emiatt. :-))