Nálam szántották a szőlőkordonok közét 13 tavaszán és őszén, mondták, az jó lesz. Bántam utóbb, mint a kutya, amelyik hetet kölykedzett. A szőlőm nem a felszíni szántástól jut vízhez, mélyen futnak a gyökerek, viszont a  szántás területén, ahogy feltörte a földet nagy rögöktől lett hepehupás az egész, se gyalog, se fűnyíróval nem volt tisztességesen járható, így fűkaszát voltam kénytelen használni. Ráadásul a szántással a szőlőtövekre került a föld, rá az oltások helyére, amitől beindult az alanyokon a hajtásnövekedés, ami ugye azt eredményezheti, hogy a nemes rész elhal. Volt vele munka. Nyáron a kiszántott föld rögei kőkeményen álltak, lehetetlen volt elsimítani. Repedések nem képződtek benne. Viszont a következő téli fagytól ezek a rögök szétestek, így kezd elsimulni a talaj. Komposztálással és takarással kellene próbálnod egy kicsit javítani a földed minőségén. A jó vályog szalmával takarva szükségtelenné teszi az öntözést is.

A földembe ásót még nem nyomtam, mindig csákányt használok, szerintem hatékonyabb az erőkifejtés. Kifejezetten szeretek csákányozni. Jobb vele dolgoznom, ha mélyebbre kell mennem. Viszont a vályogot rendesen csak ősztől tavasztig lehet megmunkálni, utána már keserves minden nagyobb munka.

Elég érdekesen viselkedett a földem az első saját ültetésemkor. Kiástam egy fügének a gödröt, beiszapolva be is ültettem. Gondoltam, finoman rálépek, hogy tömörítsem kicsit a talajt. Na, mint a libikóka: a bokám majdnem aláfordult a beültetett növénynek, az átellenes oldalon meg kifordult a föld. A kiásott föld egyszerűen korcsolyapályaszerű síkossággal csúszott a gödör meg nem munkált külső felületén.

Sík területen biztos lehet ilyen magas a talajvíz, én abban reménykedem, hogy nálam a lejtőn nem. Bár utánpótlás folyamatosan van. A kertemtől nem túl nagy távolságra egy meredek hegyoldal magasodik, nálam aztán csaknem fennsík, de van azért lejtése, kb. 5-10 fok közötti, utána újra meredekebben. Újabban azon töröm a fejem, hogy kellene alakítani a felszínt, hogy ruglamasan átalakítható legyen a víz megtartására vagy leeresztésére a csapadék mennyiségétől függően. A teraszos művelés a víz megtartását szolgálja inkább, a lejtés irányába mutató emelt ágyások pedig a víz leengedését. A kaki, a papau, a kivi ültetésénél nagyon megfontoltan kell eljárni.

A bő egy éve ültetett őszibarackom pazarolul nézett ki még ősszel.

Mi a terved egy bőségesebb fügekaktuszterméssel?

Nekem a zöldségeimet letarolták a csigák. Ott gunnyasztottak az epremben, a hónapos retekben, letaroltak uborkát, dinnyét, spenótot, salátát, babot, a kísérletképp szalma alá vetett és pompásan megindult krumpli egyszer csak "felszívódott" (lásd Ruth néni módszerét  https://www.youtube.com/watch?v=GNU8IJzRHZk ), nem különben az egy éves rebarbaráim, megmászta a szőlőt, még a hatalmasra nőtt vöröshagyma mellől is csiga fordult ki a földből. Amíg le nem számolok velük, minden ültetés reménytelen. Amivel nem a csiga, azzal a pocok végzett. Bevette magát a magaságyásokba, élvezte a jól lyuggatható talajt. Azért hagytam fel a pecázással, mert utálom fejbe vágni a halakat. Most pedig a pockok közt kellene vendettát tartani. Nem szeretem ezt a csúcsragadozó szerepet, de Mohács lesz!