Üdv,

 

Térjünk akkor kicsit vissza erre a régi felvetésre.

 

Az Arduino helyett ajánlom az mbed rendszert.

 

Az alapfelvetés kiváló, az „IDE” az Arduinoénál sokkal jobb, a koncepció professzionálisabb, az eszközök, khm... minimum egy klasszissal jobbak (a Rpi 2-nél is, bár nem érdemes a kettőt egy lapon emlegetni, tekintve, hogy ez utóbbi inkább mikroszámítógép még mindig).

 

Szintén fontos a gyors sikerélmény, gyors prototipizálás.

 

Itt jön az első hoppá, nevezetesen a tök kezdő felhasználó számára nem a „dugd ezt ide, azt oda, erre figyelj, ezt töltsd le és menni fog” babusgatást adja, hanem csak a keretrendszert pokoli erős hardverekkel. Innentől jelentősebb fokú önállóság kell. Az már más kérdés, hogy az Arduino eleje, közepe és vége is a prototipizálásról szól, az mbed ehhez képest -- legalábbis elvben, mert még nem próbáltam élesben -- teljeskörű gyártástechnológiát kínál. Ez pedig már nem a klasszikus értelemben vett DIY.

 

[...] teljes értékű szerkesztővel, verziókezelővel.

 

A teljes értékű szerkesztő nekem a Notepad++. Biztos van jobb, rugalmasabb, személyre szabhatóbb. Ez attól fényévekre van. Igaz, az Arduino IDE-t magasan veri.

Verziókezelés: az adott projekten belül a közreműködők ügyködéséig van meg, az fűzhető ide-oda, kivehetők belőle részek, illetve egyesíthetők, de az, hogy én egy adott kód fejlesztésénél azt mondom, hogy no, ez itt egy mérföldkő, és innen új verziószámot akarok, az nem működik. Ebbe a problémába belefutottam és hiába a korlátozásmentes undo/redo, az mentés és bezárás után megy a kukába (ami mondjuk érthető, mert döbbenetes adatmennyiségről lenne szó).

 

Jár hozzá rengeteg gyári (ARM) rendszerkönyvtár, valamint a közösség tagjai is megoszthatják egymással a fejlesztéseiket (könyvtárak shieldekhez, stb).

 

Namost. Eddigi tapasztalataim alapján az eszközkönyvtárak (http://developer.mbed.org/components/) többé-kevésbé a jó nagy halom katyvasz leírással illethetők. Egy csomó könyvtárhoz nem tartozik minta kód, amely a használatot bemutatná. A dokumentáció a legtöbb helyen vagy nincs vagy hiányos, végül nem egy olyan könyvtárba belefutottam, ami gyárilag hibás volt (elbaltázott változókezelés, szintaktikai hiba stb.). Minden eszköznek van egy külön „könyvtára”, az viszont jellemzően sehol sincs dokumentálva, hogy bizonyos alap + kiegészítő kombinációk esetén például a lábkiosztással mit kell kezdeni. Mert ahány fejlesztőeszköz (board), annyi féle lábkiosztás és annyi féle elnevezés (hivatkozás).

Ugyanakkor az elvitathatatlan előny, hogy ami viszont jó, az tényleg jól van megcsinálva, és ha változtatnak rajta, az prompt megjelenik (még figyelmeztet is a compiler, hogy ideje frissíteni).

 

A fordítás is online történik, a kész bin töltődik le a gépedre.

 

Igen, bár nekem 4-5 kattintás, mire a kártyára érnek. Az Arduino e tekintetben kicsit egyszerűbb.

 

 

Így többé-kevésbé egy hónap után azt tudom mondani, hogy cseppet sem kisebb szívás, mint az Arduino, sőt, néhány ponton kifejezetten nehézkesebb (lásd pl. C++ alap parancsok dokumentációjának teljes hiánya a mbed.org-on – vagy csak én nem találtam meg). Egy kezdőt ide soha nem engednék be, hacsak nincs felkészülve arra, hogy az első perctől, vagyis a "Hello, World!"-től kezdve mélyvíz. Minden tekintetben.

 

Azért van differencia még valamiben. Oké, hogy van támogatás és vannak felhasználók, de... Az Arduino-t kb. 3-4 millió ember használja, az mbed most ünnepelte a százezredik fejlesztőjét. Ami azért jó egy nagyságrend különbség.

 

Prof