A pártszínekhez szerintem semmilyen. Főleg azért, mert állandóan Budaörssel példálóztok, holott Érd jóval távolabb van nála.

 

Szóval, tisztázzunk pár alapfogalmat. Az elkerülő utakig tartó ingyenesség, bár kétségtelenül kapóra jön az ott élőknek is, elsősorban nem maguk a települések miatt van, hanem azért, hogy az elkerülő út elkerülő jellegét segítse. Ennek két összetevője van mindenhol a világon, tehát ez nem budapesti kérdés. Az egyik az, hogy az elkerülő utak kétfajta forgalom kiszolgálására hivatottak, az egyik a kérdéses városon áthaladó forgalom, amelynek így nem kell bemennie, hanem simán körbemegy rajta és folytatja az útját a túloldalon. A másik az adott város belső forgalma, amikor is nagyobb belső távolságok megtételekor érdemes inkább kimenni a gyűrűre, körbemenni, és bejönni a túloldalon (ide tartozik az az eset is, amikor egy máshol kiágazó autópályán akarsz kimenni a városból, és ahelyett, hogy a városon keresztül mennél át hozzá, kimész a hozzád legközelebb eső úton a gyűrűre, és ott mész el körbe a célautópályádig). Ezt nyilván elősegíti, ha a gyűrű ilyen használata nem fizetős.

 

A másik fontos szerepe, és ez is kapcsolódik az ingyenességhez, hogy minden város törekszik arra, hogy a nagyobb alapterületű, nagyobb autós forgalmat generáló bevásárló és ipari központjait a város közepéről a szélére telepítse ki, ez is tipikusan (hol másutt, ha autóforgalomról van szó) a kivezető és elkerülő utak mellett valósul meg. Ezt is segíti ezen szakaszon ingyenes volta.

 

Ami ezen túlmegy, például egy nagyváros agglomerációs körzetéhez tartozó települések hivatásforgalma, azon nyugodtan lehet külön agyalni. Lehet többféleképpen, lehet akár lakóhelytől függően kedvezményes matricát készíteni, vagy lehet a cégeket adókedvezményekkel vagy hasonlókkal arra késztetni, hogy vegyék meg a bejáráshoz szükséges matricát a dolgozóiknak, ezzel nincsen semmi baj (sőt, igazából az utóbbi a jobb, nincs vele külön adminisztráció a matricarendszeren belül).

 

Akkor, visszatérve a konkrét kérdésre: az M0 a legtöbb helyen a városhatáron fut, de nem mindenhol. Ez nyilván kompromisszum kérdése, amiben mindenféle ok volt, de a városhatár a természetes, ott van tőle csak eltérés, ahol muszáj. Vizsgáljuk meg, az M0 hol tér el:

 

- északon, északkeleten sehol, gyakorlatilag pont a határon fut (ide tartozik Mogyoród, mivel Mogyoród jóval kijjebb van, soha nem került igazán szóba, hogy bármi köze lehetne az M0-hoz);

 

- délkeleten kijjebb, ennek egyetlen nyilvánvaló oka van, a reptér (Vecsés és Ecser a reptér takarásában van, ezért őket belülről nem lehet megkerülni, Gyálnál meg már nyilván nem volt érdemes bekanyarodni, ráadásul az beépített terület);

 

- délen megint a határon fut;

 

- délnyugaton a határon belül fut jóval, Nagytétény;

 

- nyugaton kerül kijjebb.

 

Az utolsó kettőt nem lehet a települések és a domborzat nélkül tárgyalni. Ott van egy sűrűn egybeépült blokk, Diósd, Érd, Budaörs, Törökbálint. Hidat is kellett csinálni, tehát nem egyszerű feladat, kanyarog is eleget, de ami Budapest határát illeti, Nagytétényt röviden kettévágja, és onnantól megint a határnál halad röviden, és csak akkor tér ki nyugatra. Ez az, amiről korábban írtam: itt, teljesen függetlenül bárki politikai véleményétől, ugyan milyen más útvonal lehetett volna? Figyelembe kell venni azt, hogy szemben keresztbe Budaörs van; hogy Budaörs mögött hegyek jönnek, tehát arra menni nem lehet; hogy az M1-M7-et nem a városban, az Osztapenkón belül célszerű keresztezni, hanem még amikor autópályaként jönnek (bár, ennek ellenére, az gyanítom, hogy ha a hegyek nem tennék lehetetlenné a folytatását, akkor valószínűleg Diósd felső sarkánál északnak fordulnak, és mégis csak átvágják Budaörsöt ott, ahol most is átmegy az út az autópálya felett). De a hegy nagy úr, ha folytatni kell az M0-át, márpedig kell.

 

Azaz, a hosszút röviden összefoglalva: minden ostoba vádaskodás ellenére az M0 nagyon is gyakorlati, kézzelfogható, térkép segítségével öt perc alatt belátható módon fut, ahol csak lehet, Budapest határán, ahol nem lehet, keveset kerülve. Keveset, nem Mogyoródnyit. Majd meglátjuk a budai részt, ha megérjük egyáltalán, mert ott, főleg Üröm és Budakalász környékén a helyi önkormányzatok nagyon sokat szívóztak (és egyébiránt, végestelen végig nagyon sok konfliktus volt a magyar környezetvédelem legádázabb ellenségével, a Levegő Munkacsoporttal).

 

És miután az útvonal ilyeténképpen kialakult, ennek megfelelően lett nálunk is úgy, mint mindenhol a világon, még olyan országokban is, ahol se Budaörs nincs, se annak polgármestere, hogy a körgyűrűn belül ingyenesek a bevezető szakaszok.