A bálnales szerintem is elég lutri. Mi tavaly február végén, március elején voltunk kint Izlandon, és spontán láttunk a sziget délnyugati csücskében elég sokat, Grindavik környékén, a parttól úgy 7-800 méterre, de fotózni nem sikerült őket, még 200-as objektívvel sem. Ingyen ez is szép volt!
Viszont Sri Lankán, a Mirissa partnál szerencsénk volt 2 éve, sikerült pár bálnás fotót készítenem, pont olyat, amit Te is szeretnél, kicsap a farkával a vízből, illetve éppen fújja ki a szökőkutat a fejéből. Igaz, előtte már vagy 5 órája hánykolódtunk egy csöpp hajóval a vízen, és bizony azt sem tudtam a rosszulléttől merre van az előre, merre a hátra. Nagy szerencse kell hozzá!
Léna! A kajával kapcsolatban elmondom, mi hogy csináltuk. Minden este bevásároltunk a helyi boltban kenyeret, 2-3 naponta tojást, paprikát, egy doboz vajat, és a már mások által is említett gyümölcsös joghurtot. Nem volt vészes az ára, ki lehetett bírni (átlag 4-gyel kell szorozni a magyar árakat élelmiszer terén). Itthonról vittem angol szalonnát és kolozsvári szalonnát 30-30 dkg-t (igaz tél volt). Kettőnknek 10 napra elég volt e mellé egy 40 dkg-s Pick szalámi. Reggelire volt rántotta, megspékelve a fenti cuccokkal, nappalra szendvicseket gyártottam, és reggel megfőztem egy nagy termosz teát. Aztán rájöttünk, hogy nem fogunk sehol sem éhen halni, mert azért ha nem is magyar viszonylatnak megfelelően, de kint Izlandon is lehet olcsóbban kajálni. Például a Gülfoss vízesésnél a látogatóközpontban érdemes báránylevest enni, lehet repetázni ingyen, annyi péksüteményt eszel mellé, amennyi jól esik, és kis mini vajak is járnak a kajához korlátlanul. A leves olyan sűrű volt, hogy megállt benne a kanál. Aznap már nem is vacsoráztunk. Ha beülsz valahova enni, a finom, friss vizet kéretlenül is hozzák, tehát mi nem nagyon palackos vizeztünk. Aztán a nagyobb benzinkutaknál mindig van büfé (nálunk kisebb éttermeknek felelnének meg), ott hamburgerfélét lehet venni magyar forintba átszámolva 1.600-1.800 forint, de akkorák, hogy csuda (szóval nem magyar méret, szorozd meg hárommal), és a tálat telepakolják még sült krumplival is. Sok másféle kaja is van, max. 2000-2500 forintnak megfelelő áron. Legdrágábban az út végén a keflaviki Kaffi Duus-ban ettünk, na, ott fejenként azért megvolt tán a 6.000 forint is, de ott egy adagnyi kaját tálca méretekkel kellett mérni és nem is bírtuk megenni. Ezt viszont nagyon megérdemeltük, mert olyan hóviharon keresztül vergődtünk el Höfntől egészen odáig 9 óra alatt, hogy a 2 évvel ezelőtti március 15-i magyar havazás kismiska volt ahhoz képest (160 km/h-s szél, óránként 40 centi hó, az útjelző bóják sem látszottak).
Mi sem zacskós leveseztünk, a gyomrunk is felfordult volna a műanyag ízétől. Sok kis városkában van pék, nagyon finomak a kenyérkék, fánkok, bucik. Viszont tényleg későn kelők, tíz előtt nem nagyon vannak nyitva az élelmiszerboltok. Tehát előző este kell bevásárolni.
Az első napokban inkább nagyobb településeken álljatok meg tankolni, ahol személyzet is van, ők készségesen segítenek. Aztán 3-4 nap után fog az menni egyedül is, kártyával. Sok helyen, meg a boltokban is, máshogy nem is tudsz fizetni, csak azzal. Nálunk alig fogyott készpénz, de ezt írták már mások is. Izland nem Ázsia és nem Balkán, senki nem fog becsapni benneteket! Soha nem zároltak többet, sőt voltak olyan helyek, ahol szóltak, jobban járok, ha kártyával fizetek, mert olcsóbb volt a vásárlás is, mint készpénzzel (pl. Vik, áruház).
Mi csak Keflaviktől Höfnig jártunk, de télen ez is nagy teljesítmény volt.
Az e-mailemet tudod (a régi), írhatsz privátban is.
Üdv. Margit.