Első hallásra kellemes az album, de nem taglózott le. Az első 2 szám mondjuk még elég semmilyen, de aztán beindul az album. Ami így elsőre a legkiemelkedőbb volt, az a Black Lake meg az Notget, Atom Dance, Mouth. A Notget nagyon durván Hunter-ös, a Stone meg tényleg tök Unison-os (+Jóga). Végre egy Björk album, amin nincs egy üresjárat se, meg idegesítő szám (mint pl. Dark Matter, Hollow, Vertebrae). Plusz ami nálam minden Björk albumnál kritikus szokott lenni, az zárószám, mert többnyire nem tetszenek, vagy csak elmennek. Most először igazán jó a zárószám. Egyébként pedig Vulnicura = Homogenic 2.