Volt, amikor kb. duplájára hízott a tengely, egyszer elég csúnyán ki is szakított egy darabot.

Egyik működő módszer volt, hogy a sütőforma alján a tengelyt kézzel megforgatom oda-vissza, szükség szerint rongy vagy kesztyű segítségével, ha forró. Amikor hallani lehet egy kis roppanást, akkor jó, elenged a tengely. Kirázás közben is lehet forgatni a tengelyt.

Olyan is van, hogy lezajlik a sütés, majd az 1 órás utánmelegítés, utána elkezd kihűlni az egész szerkezet (ha épp nincs otthon senki, nyilván magára marad). Ennek során belső párásodás keletkezik a sütőformában, amitől a kenyér alja akár be is nyirkosodik. A párától meglazul a tengely is, könnyen kivehető. A párásodás mértéke az eltelt időtől függ.

De kivétel után, például egy rácsra téve könnyen meg is szárad ropogósra, akár a saját melegétől is, ha nem hűlt ki nagyon.

A gép szellőzőnyílásai egyrészt a víztartalom távozását segítik, másrészt a sütőtér fémfala és a műanyag ház között áramló levegő hőszigetelést is biztosít, hogy a műanyag ne forrósodjon át túlzottan, valamint a belső alkatrészek, elektronika sem. Ezt nevezik hidegfalú konstrukciónak, attól függetlenül, ha nem is teljesen hideg.

Emiatt én legalábbis törekedtem arra, hogy csak a plexire tettem hővisszaverő alufóliát, illetve amikor egyszer karbantartás miatt darabokra szedtem, egyúttal a plexi alá építettem be egy darab fóliát. Így nem átlátszó, de úgyis már "rutinból" sütök vele, nem olyan fontos látni.