A.n.n.a.813. Creative Commons License 2015.01.09 0 0 572

szia Gabica

 

Állitásod   nem igaz.   hamis..  Igaz hogy az egyház ellenezte ill. nem engedte hogy megszentelt fökdbe temessék -- de a koporsót mindvégig  a környéken tárolták és szó se volt lakatlan szigetről, meg barlangtól...

********

Galvano, Nizza püspöke megtiltotta Paganini holttestének egyházi temetését, arra hivatkozva, hogy a művész állítólag megtagadta a halotti szentségek felvételét, de ehhez hozzájárult a művész köztudottan kicsapongó életmódja is. A holttestet a művész Grande rue-beli lakásán ravatalozták fel, az ismerősök sora és a város lakossága itt rótta le kegyeletét a művész előtt. Paganini elhantolása érdekében azonban nem született előrelépés. A genovai hatóságok megtiltották a holttest tervezett elszállítását. A szárd király is közbelépett, kegyeletre és emberséges magatartásra szólította fel az érdekelteket. A hatóságok elrendelték a test bebalzsamoztatását, s a koporsó lezárását, amit ideiglenesen a Villefranche-sur-Mer-i kórházban tároltak, majd onnan átszállították egy félreeső olajütő területére. A család, illetve végrendeletének végrehajtói többször is próbálkoztak a temetéssel, azonban a genovai hatóságok csak 1843-ban engedélyezték a koporsó átszállítását. Ez meg is történt: Paganini ideiglenes nyughelye Ramairone lett. 1845-ben gyászmisét mondattak érte, majd Mária Lujza pármai hercegnő és a pármai püspök engedélyével a Villa Gaionéba szállították át, és annak kertjében helyezték el, egyelőre egyházi áldás nélkül.

Csak 1876-ban rehabilitálták Paganinit, mint keresztényt. Megállapították, hogy egyházának hű fia volt, és a pármai temetőben helyezték örök nyugalomra. Fehér márványból készült mauzóleuma 1896-ban készült el.

 

Előzmény: Sallai Gabri (571)