No igen.

Az 1. ponttal nagy vonalakban egyetértek. Ezért is tértem át a Notepad++-ra.

2. pont dettó, azt leszámítva, hogy nekem eddig sehol sem tűnt fel, hogy az 'INPUT' + pull-up kombó (digitalWrite(..., HIGH);) bármiféle változtatáson esett volna át, legalábbis a most aktuális IDE viszonylatában. Ezen belül a 3. pont nem igazi gondot ír le, mert használhatók a változódeklarációk a klasszikus C++ formula szerint is. A 4. és 5. pont kiegészítve azzal, hogy egyébként gyalázatos a memóriakezelés.

3. pont. Ezzel sajnos nagyon egyet kell értsek. Az arduino.cc sok leírása idejemúlt, fals információt tartalmaz (hogy mást ne mondjak, közel 1,5 év volt, mire a Micro-ra jellemző lábkiosztás változást -- i2c soros port -- hivatalosan is közzétették. Ami nekem különösen fáj, mert szerintem jogosan érzem magam rondán átb'szva, az az ABC The Book (Arduino Basic Connections -- The Book), ami start-up-ként indult, és az elért elég jelentős siker ellenére az is maradt. Frankó a könyv meg minden, de percek kérdése kinőni és sok esetben alapvetően haszontalan a szükséges kódrészletek teljes hiánya vagy a speciálisabb alkatrészek hozzáférhetetlensége miatt. Ja, és hiba is van benne, nem is kicsi. A továbblépésről sincs sok szó, bár elég jó könyvek születtek a témában.

Az 5. ponttal már nem értek egyet maradéktalanul. Az átlag Arduino felhasználó soha nem fog ilyen mélységben hibakeresni, mert jó eséllyel nem fog olyan bonyolultságú, összetettségű kódot ÉS hardvert produkálni, ami ezt szükségessé tenné, de még ha... akkor is ott a kvázi debug-megoldásként funkcionáló Serial.print, ami a jól ismert "tray-and-error" megoldással vagy bejön vagy nem jön be.

Az alternatívákról nem tudok mit mondani. A konklúzió meg... Bizonyára van benne igazság, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy egyelőre minden hátránya és következetlensége ellenére az Arduinónak van a legnagyobb hátszele.

Ami a párbeszédet illeti. Rettentő időt töltöttem azzal, hogy olyan leírásokat olvasgassak, hogy egy kezdő számára melyik a legjobb, valamit is érő programozási nyelv. A magától értetődő web-alapú rendszerek nyelveit kizárva (html, css, xhtml, xml, java, flash meg még a jó ég tudja mi), többé-kevésbé egyöntetű volt a vélemény, hogy "verything but c/c++". És ahogy kivettem, jó okuk van erre, mivel a C++ pont az a nyelv, ami -- lopott példával élve -- a kulináriának a sushi, vagyis abszolút magasiskola. Mert egy C++ kódot össze lehet hozni pár hónap ügyeskedéssel, de jó, pláne kereskedelmi minőségű anyagot összerakni már nem csak a programozási nyelv tiszta ismeretéről szól, hanem annál sokkal, de sokkal többről. És ha már tanulásról van szó, a tanítási oldal sem mindegy. És az Arduino is tud érdekességekkel szolgálni, és bár itt is próbálok segíteni, több más fórumon egészen elképesztő nagy tévutakba futok bele havi-kéthavi rendszerességgel (kódok szintjén és hardver szintjén is). Az Arduino környezettel ezen viszonylag egyszerű áttolni a kezdőket, egy komplexebb rendszerrel (ahogy a szerző is írja) ez már ne nélkülözheti az alapelvek, összefüggések, alapszabályok ismeretét sem, ez pedig egy fórumozásnál vagy sima közösségi együttműködésnél sokkal összetettebb kérdés.

Ezért is írtam korábban, hogy a „melyik kártya jó” kérdéskör nagyjából egy viszontkérdéssel kezdődik: „mi célra?”