Szerintem csak akkor éri meg a talajcső, ha a szellőzésedben nem lesz levegő hőcserélő.

Másképpen mondva: ha lesz egy jó levegő hőcserélőd is, akkor a talajcső szerintem majdhogynem tiszta pénzkidobás.

 

"olyamatos lejtessel hozza az ember vegig a csovet, es a legmelyebb pontot bevezetem a szuterinba?"

 

És a friss levegőt a lakásba a szuterén légteréből fogod szívni?

 

"itt kondenzacio elvileg csak a nyari idoszakban lehetseges"

 

Igen és nyáron is csak nagyon ritkán. Egy gyári rendszer gazdája asszem két liter vízről írt egész nyárra.

 

"van-e szukseg egyaltalan erre, vagy azt a minimalis kondenzt ugyis leszaritja a folyamatos legaram?"

 

Amikor olyan az idő, hogy kondenzáció képződik, akkor nem olyan az idő, hogy a kondenzáció kiszáradjon.

És nem tudom, hogy menyi idő kell egy szép kövér baktériumtenyészet kialakulásához.

Nem véletlen, hogy a gyári rendszerek biológiai bevonattal vannak bevonva.

 

"kb hany meter csovet szokas lerakni?"

 

Méterenként kb 20 wattal számolhatsz (ha csak ritkán használod, akkor lehet kb 30W).

 

"nagyjabol egyenes aranyossagot feltetelezve fele annyi hosszan kellene vezetnem a foldben a csoveket ugyanazon hatasfok eleresehez?"

 

Az a baj, hogy itt  fontos tényező, hogy hány köbméter talajt tudsz elérni a csőrendszereddel. Ha pl egy köbméternyi talajtömbbe belezsúfolsz ezer méter csövet, abból még nem lesz húszezer wattos hőforrás. A csöveknek egy síkban, egymástól legalább 70-90 centire kell futniuk, hogy nagyjából igaz legyen a méterenként 20 wattos ökölszabály, ha ennél sűrűbben futnak, akkor egymás hatékonyságát rontják (lásd pl talajba süllyeszthető spirális csőkosarak).