Lényem sokat tudna mesélni a kis falusi létről. Nekik nagy kertjük volt és az anyja, papa dolgozott máshol, szinte mindent megtermelt abban a kertben a családnak. 3 gyerek volt. Nagyon kemény élet volt, de ha nem csinálják így, akkor nem lett volna mit enni. Segély se jött volna sehonnan. Magam abszolut városi vagyok, de egyszerüen a hajam az égnek áll, ha olyasmiről van szó egy nagy havazás esetén pl., hogy lánctalpassal kellett az elzárt falvakba kenyeret vinni. Drága szegény falusi nép, nem tud egy kenyeret megsütni magának? Biztos nagyon érzéketlen vagyok, de szerintem leszokott a nép az önálló gondoskodásról a remek szocializmus idején.

Egy svájci parasztnak soha nem jutna eszébe sehol segélyért folyamodni. Tudja, hogy magára van utalva, mert igy nevelték őt is és a felmenőit is. Tudom elég hihetetlen de vannak ott is igen szegény emberek.