"Igen, értem én, de pont ez pontatlan."
"Legyen ez a konfig 50-55%."

Várj! Itt szó nincs mérésről, és ha visszaolvasol, nem is történt erre való utalás az ablak távtartójával kapcsolatban.
Mindössze abból az egyszerű megállapításból indultam ki, hogy télen, egy jól megépített és megfelelően szigetelt házban, ideális esetben az ablak kellene legyen a leghidegebb felület. Vagyis ha az üvegen nem látható páralecsapódás, akkor elvileg ki lehet zárni a penész kialakulását a lakásban. Való igaz, hogy a harmatponti hőmérséklet kialakulásának elkerülése végett alacsonyabb páratartalomra törekedünk, de egyébként a páratartalom viszonylag széles, 40-60% (ill. 60-70%) közötti határon mozoghat(na).

"Viszont amint kinn esik pár fokot a hőmérséklet, már megjelenhet a pára, pedig lehet, hogy benn éppenséggel még szárazabb is a levegő... Ezért nem jó referenciának használni."

Az valóban igaz, hogy bizonyos hőmérséklet alatt már ez sem szolgálhat viszonyítási alapnak:
egy átlagos, Ug=1,0-1,1W/m2k kétrétegű üvegezésű, alumínium távtartós műanyag ablak esetében, 20 fokos szobahőmérsékletnél és 50%-os páratartalomnál, -4 fokos külső hőmérséklet alatt már mindenképp lehet számítani az alsó peremen páralecsapódásra. Lásd (20C szobahőmérséklet, RH50% mellett):

De a mostani időjárási körülmények mellett ez az állapot egyelőre még simán kordában tartható (persze acél távtartókkal még könnyebb lenne), és a harmatponti hőmérséklet megállapítására jó alapként szolgál maga az ablak (0 fokos külső hőmérsékletnél, 20 fokos szobában, 10,5 fok az alsó sáv hőmérséklete alu távtartók esetén).

Aztán ha a nyílászáró U értéke közel azonos, vagy akár jobb, mint maga a falazat, ráadásul légmentesen zár, akkor az szívás. Én úgy vagyok vele, hogy inkább az üvegen gyűljön össze nagyobb mennyiségű pára, mintsem a falakon vagy a mennyezeten. Többek közt ezért sem értem azt a törekvést, amikor sokan a pelenka szigetelésű, vagy teljesen szigeteletlen házukra fokozottan hőszigetelt, háromrétegű üvegezésű ablakokat terveznek vásárolni.