Szia Repcse!

Ismered a Teknőkaparó jóslatait? 

 

"“Az öreg Teknyős megjósolta, hogy majd valamikor a kései utódaink majd meglátják a vasmadarakat repülni.” “…mög lőcstelen kocsik szaladgálnak.” “…majd lösznek olyan kocsik, hogy nem húzza ló, oszt szalad.” “Amikor aztán begyütt az autó, akkor arra mondták, hogyhát ez lösz az a lőcstelen kocsi.” “Lösznek vasparipák.” “…össze lesz még úgy fűzve a világ dróttal, hogy na.”

“Azt mondta a Teknőkaparó, hogy akkó vége lösz a világ véginek, mikó mindön házná kőkút lösz, mindön házon kőkémény lösz. Mer azelőtt csak fakutak vótak, deszkábú vótak a kutak.” “Azt mondta, hogy akkor közeleg a világnak a katasztrófája, amikor a házakon két kémény lösz. Meg két-három ablak lösz egy házon. Ez má azt jelenti, hogy má akkor nem sok van hátra.” “…mindön háznál kőkerítés lösz. Azelőtt pedig vótak azok a líciomkerítésök.” “Hát azt jósolta, hogy minden utcasarkon kocsma lesz, minden sarkon bót lesz, minden utcasarkon kupleráj lesz.”

“Nem tudom aztat, hogy tényleg majd igaz lösz-e, nem lösz-e, de ne adja Isten, hogy igaz lögyön. Az mindönt mögjósolt, ami idáig elmúlt. Hogy járnak a nők, hogy járnak a férfiak. Nem lehet mögismerni a férfit a nőtül. Ez má mögvan, má benne vagyunk.” “…a nők nadrágba járnak.” “Olyan magassarkú cipő lösz, hogy nemcsak egér, hanem még a pocok is átmegy rajta.” “Övék a hatalom. Az asszonyok bírják a fődet, azok parancsónak. Az embör nem lösz semmi se a házná. De úgy is van má, csak figyelni kő.” “Szemérmetlenködnek.” “…nem ismernek szégyönt a nők.” “Azt mondták, a nők el fognak romlani, amikor majd a vadgyökér fehéret virágzik. Ez a vadgyökér kint van a mezőkön, de tényleg fehéret virágzik má.” “Csak mondta, hogy jaj lösz a világ népeinek, ha a nők nadrágba járnak, mög rövid hajja. Mög ha nőkbül lösznek a kalauzok.”

“Akkor lösz vége a világnak, mikor se nem születik se nem hal. És jósolta azt is, hogy nem köll a gyerök. Családszaporulat mögszűnik.” “A csecsemőket selyembe öltöztetik, oszt ördögöt ültetnek a szívébe.” “Az az idő begyün, hogy a fiú az apa ellen, a lány az anya ellen mögy, mer annyira el lösz korcsosulva a világ.”

“A népet nem lehet megválasztani az úrtul, az urat a paraszttól, parasztot az úrtól.” “…és a jó kabátot elcserélik a rosszér, olyan állapot lösz. Letagadják, hogy neki jó kabátja van, oszt odaadja a rosszér az újat.” “Azt mondta az öreg Teknyős, hogy a kenyeret mögbélyegzik, és úgy osztják szét a nép között.” “Mög lösz nagy buksza, de péz nem lösz benne.” “Mög hogy elgyün az az idő, hogy a fődeket evöszik a gazdáktú, és nem lösz, csak egy tulajdonos. Azza dógozik az összes nép.” “Osztán jegyre ösztök. Fődeitöket, házaitokat evöszik.”

“…három napig sötétség lösz.” “Villany, semmiféle fény nem ég, csak a szentölt gyertya.” “Azt jósolta, hogy ezret élünk, ezret nem.” “Azt mögjósolta, hogy ekkor és ekkor, kétezerbe el fog veszni a világ.”

“…kelet felől gyün a fekete sereg, ami elsöpri a népet.” “…a fekete sereg keletrű fog elindúni, és egészen nyugatig mögy körösztül a világon.” “gyünnek a vörösök, utána gyünnek a sürgük, akkó lösz olyan nagy háború, hogy a szürke ló a szügyivel taszítja a vért.” “Majd a Szöged városánál lösz a legnagyobb háború, ezt az egyet tudom.”

“Azt mondja, olyan háború lösz, olyan vérontás, hogy a vér a lónak hasig ér, szügyig ér…” “…Annyi ember marad meg, amennyi egy szárazmalom alá elfér.” “Annyi magyar marad meg, hogy egy diófa alatt elfér.” “Az fog mögmaradni, vagyis annyi nép, hogy egy szérün elfér. A fekete sereg föllegeli a többit.” “A pap a fa alatt egy falu népének elmondja az evangéliumot.”

“Senki a fődön nem marad mög, hanem majd az Úr Jézus elgyün, az után majd mögítéli a rosszakat a jóktul. A rosszak mind elvesznek, a jók mög örökké fognak élni.” “És akkor fog ítélni az Isten. … És akkor fog a nép Istenhez térni.” “És akkor lösz igazi béke, majd, amikor mindnyájan egyformán szeretjük egymást. És nem nevezünk el Teknőkaparónak, mög boszorkánynak, mög átoknak egymást, hanem majd szívbű kezdünk gondókodni.”

 

"Idő-meghatározó értéke van annak az emlékezésnek is, amelyet H. Kovács Mihály így vetett papírra: „Az 1910-es esztendőben, mint 6-7 éves gyermek láttam az első repülést Makón, a Maros-parti csordajáráson. Akkor hetekig beszélték: Mögmondta a Teknyőkaparó jó előre, hogy a repülő embör röptiben fogja a madarat. Azt is mögjósolta, hogy sínen szuszog a ló nélküli, lőcs nélküli vaskocsi, oszt gyorsabban mögy, mint a lovas kocsi, oszt csirkét, rucát, libát gázol, oszt vérbe taposva otthagyja az úton. (Asztalos P. Kálmán, 1979.)"

"Hasonló történeteket mondott el a csanádpalotai Asztalos P. Kálmán (1905–1989) a község falukutatója. Ő így tolmácsolta a Teknyőkaparó jövendöléseit: A hadgyakorlat idején repült először repülőgép, majd Zeppelin a község felett, és akkor előhozakodtak a Teknyőkaparó jóslataival. Nagy Sándor bácsi mesélgette: édesapja már régen mondogatta a jövendőmondó szavait, hogy amikor ezek a vasmadarak repülnek, lepiszkítanak egyik-másik falura is, oszt a házak romba dőlnek."

"Már gyerekkorunkba megmondta a Teknyőkaparó, hogy elgyün az az idő, mikor az unokáink unokái ellátnak a világ minden részire, és oda is tudnak beszélni. (Barta István, 1979.

 

 

"Jósolta, hogy kelet felül gyün ëgy fekete sereg, és azok hoznak ëgy óriási gombolyagot, és eldobják körbe. Akik belül maradnak, azok maradnak életbe, a többi mind elvesz. (Csuhaj Mihályné, 1979.)"

" Csak annyi ember marad meg, hogy ëgy körtefa alá odamenekszenek. Csak annyi ember marad meg. Majd lësz olyan év, hogy mennek, és ha tanálkozik valaki valakivel, megölelik ëgymást, hogy hát mégis élőlénnyel tanálkoztam. (Kovács Istvánné, 1975.) Csak annyi ember marad a földön, hogy ëgy körtefa alatt a pap elfér misézni. (Nyári Imréné, 1979.)"

 

 

"Azt jósolta, hogy nem fegyverrel fognak háborúzni, hanem skatulyából szórják lë az átkot a népre, és sebösek lösznek. Még a hetedízigleni ivadék is el fogja örökölni az átkot. Sokáig majd azt gondoljuk, hogy az Isten csinálta ezt velünk, pedig nem az Isten, hanem a tudomány.  (Simon Jánosné, 1972.)"