Ha itt tartunk, The 100.

A leszállásig néztem, ott fejbelőttem magam :)

Valahogy az amerikai tinibaromságok csúcsa, mikor kiugrik (a nem valószínű hogy 1G-s űrállomáson felnőtt csaj) hátraveti a kifestett, kiszedett szemöldökű, alfaribanc fejecskéjét,

a festett, belőtt háriját lobogtatja a nukleáris szél és elorditja magát: Reback bitches !!!

Ami ami :) tinifilmekben rossz, azt sikerült belezsúfolni az első 20 percbe.

Kezdve a nemzetközi (értsd amerikai) túlélőkkel, despota, megtévedt vezetőkkel, marhára aggódó anyákkal (le se szarták hogy a csemete egy szputnyikban zuhan a föld felé), iskolai hierarchia harcokkal, jóarcokkal (eztet nézzed, egy zuhanó leszállóegységben, nulla gravitációban szinkron repkedek)...csak az hiányzott, hogy kiugrálva a Földre, bevágódjanak egy IMpalába, miután Clark Kentet kikötötték a kukoricaföldre jézus pózban és Party time felkiáltással elhajtsanak a legközelebbiéjjel nappaliig, hamis személyivel sört venni.

Állitólag javul utána a sorozat, van honnan.