"A túlnyomásos jó, mert akkor nem lesz beszivárgó hideg. Csak kicsi elszivárgó meleg.:D"

 

Túlnyomás esetén valamennyi picike résen át folyamatosan kifelé áramlik a levegő, amely az egyre hidegebb falrétegekben lehűlve elérheti a harmatpontot, attól kezdve nedvesíti a környezetét. Márpedig a nedvesedés még annál sem tesz jót a fal hőszigetelésének, aki annyira közel lakik az Egyenlítőhöz, hogy fagykártól nem kell tartania.

 

"Gondolom elég erős lehet a szívóereje a kéménynek, mivel a tűz szépen ég, pedig az ablakok nem zárnak különösen rosszul."

 

Tehát van elég rejtett "légbeejtő" a házon, csak esetleg az optimális átszellőzetéshez nem jó helyeken vannak ;)

 

"A szobai zöld mehet a fészer/padláson keresztül kinn,"

 

Ne feledd a "jó szellőztetés" és a "hővisszanyerős jó szellőztetés" közötti ÓRIÁSI különbséget. Az első eset akár egy centi levegőcső nélkül is megvalósítható. Bizonyos jellegű házakban a csövezés annyira problémás, hogy talán meg sem éri a hővisszanyerős változattal vesződni/költeni. Vedd figyelembe a hővisszanyerés várható hasznát és az ehhez szükséges ÖSSZES befektetést (pénztárca ÉS idegrendszer amortizációja).

 

"A plafon díszes, a kőfal nem bír el egy lapos csatornát sem. Erre nincs ötletem."

 

Egy trükk: amit végképp nem tudsz elrejteni, azt emeld ki jól láthatóra ;) Ez esetedben pl úgy lehetne, hogy a mennyezetre vagy a falak felső szélére olyan üreges belsejű ál-gerendákat készítesz, amelyek illeszkednek a beltér hangulatához. Ezek belsejében mehet a levegőcsatorna (sőt akár ők maguk is lehetnének a levegőcsatornák), meg minden más, ami esetleg eszedbe jut: elektromos vezetékek, világítás lefelé, rejtett világítás felfelé, hangszórók, stb. (a kandallód irányában meg a tűzilevegő hőszigetelt csöve ;).

 

 

A rajzodon jelöld meg magadnak a fő levegő áramlások várható útját (kb legrövidebb út a bemeneti és a kimeneti pontok között) és látni fogod azokat a rossz légellátású "holt tereket", ahol azért gyakran tartózkodik ember.