Persze hogy kell szellőztetni. De egy olyan háztartásban, ahol napi 8-10-12 órában nem tartózkodik otthon senki,
minek egy tátongó rés télen az ablakra? Erre céloztam a filtrációs veszteség növelésével kapcsolatban. Emiatt maradok inkább a hagyományos módszernél: ha dolgozunk, akkor a lefekvés előtti és a felkelés utáni alapos szellőztetés az ablakok nyitásával mindenféle fáradtság és automatizálás nélkül működik. Éjszakára az ablak vasalatát résszellőző állásban hagyom, hogy ne dunsztoljuk be a házat. Ha viszont elmegyünk dolgozni, akkor értelemszerűen minden ablakot zárunk. Nem bonyolult.

"Vagy zársz mindent és csinálod kézzel vagy csinálsz réseket és az azon keresztül beáramló légtömeget szabályozod valamilyen módon."

A legtöbb nyílászáró beépítő egyetért abban, hogy felesles pénzkidobás 700-800 ezer, vagy még több
pénzért lecserélni az új nyílászárókat, aztán meg légbeejtőkkel "visszabutítani" a régi ablakok szintjére.
Tudom, tudom: ez nem csak egy szimpla rés, hanem higroszabályzott szellőztetés... Az Aereco rögtön meg is magyarázza, hogy miben is jobb az ő termékük egy nulla forintba kerülő, kivágott gumitömítés szakasztól, vagy egy résszellőztető vasalattól. Egyébként a működési elv nem lenne hülyeség (hasonlóképp reagálnak a mechanikus higrométerek), de a gyakorlat azért mást mutat. Nálunk például 53%-os páratartalom mellett elenyészően kis mértékben zár a műanyag zsalu. A mostani állás és a teljesen nyitott állapot között 2-3 mm mozgás van. Szóval egészen más eredményt produkál a nyílászáróra helyezve, és egy páramentesítő gép elé rakva, állandó légmozgás mellett. Erről akár fotót is tudok mellékelni. A tél beköszöntével az lesz az első, hogy leragasztom majd a kimart réseket...

"Attól tartasz, hogy ott nem fog mozogni a levegő. Fog. Ha a konvekciós példádból indulunk ki, a szekrény mögé is beforog a levegő."

Ezt aki áramlástannal foglalkozik, biztosan jobban rálát erre a kérdésre. De nem hiszem, hogy egy radiátoros fűtésű, zárt térben keringő meleg levegő összehasonlítható egy elszívó ventilátorral irányított, kívülrő érkező hideg levegővel. Főleg egy olyan alaprajzú háznál, mint amit mellékeltél. Leginkább a gyerekszobánál kétkedek, ahol az ablakon beérkező friss levegő a legközelebbi sarokban elhelyezett ajtó irányába fog koncentrálódni. Gyanítom, hogy az ajtóval átlósan lévő sarokban jóval kisebb légáramlattal lehet majd számolni.  

"Nem igazán érthető melyik a távtartó?"

A távtartó határolja el egymástól körbe a két üveget.
Nagyobb hidegben hasonlóan fest nálam az ablak:


"Ne keverd össze a két dolgot. Az egyik hőszigetelés vagy az ablak hőátbocsájtási tényezője, ott nem mindegy, hogy 5.8 W/m2K vagy csak 0,5. Közel 12x jobbak a mai ablakok! A rés meg a szellőzés miatt van..."

Nem keverem. A 0,5W/m2K-es ablak amúgy csak álom. Amit Te említettél, az az üveg hőátbocsájtási tényezője, nem az egész ablak szerkezeté! Sokan elcsábulnak a gyári laborértékek láttán. De hogy egy 0,5W/m2K-es 3 rétegű üveg a gyakorlatban mennyivel jobb egy "egyszerű", 1,0-1,1 W/m2K-es kétrétegű üvegtől, azzal már nem igazán foglalkozik senki. Pedig a magyarországi éghajlati viszonyok mellett a 2 és 3 rétegű üvegezés közti különbség elenyésző ("hagyományos" családi házaknál beépítve, nem passzívházaknál). A filtrációs veszteség sokkal inkább befolyásolja a lakás klímáját, mint az ablak hőátbocsájtási tényezője...

"Hát persze, hogy jobban nyit, ha kell a légcsere. Így működik. Ez normális."

Na, pont ezt említettem az előbb. Ha gondolod, lefotózom Neked. A másik dolog, amit szintén többször említettem már korábban: még ha megfelelően nyitna-zárna is a zsalu, VOC érzékelő nélkül honnan észleli, hogy mikor szükséges szellőztetnie? Pusztán a páratartalom emelkedésére hagyatkozni, nem egy pontos mérés.