sur5al Creative Commons License 2014.11.16 0 0 3048

Arra próbáltam utalni, hogy pont a párás levegőt nem szabad odaengedni. Ha a falat letakarod egy szekrénnyel, ami mögé egyáltalán nem megy be a pára és a szekrény anyaga is párazáró, nem lesz mögötte penész. Talán. Kérdés milyen levegőt zársz be oda. Az már más kérdés, hogy ez az építés megvalósítható-e légzáróra. Valószínűleg nem vagy nem egyszerű. Én próbáltam már rátolni, meg elhúzni, nincs lényegi különbség. Ha a párás levegő odamegy és a falfelület túl hideg (harmatpont alatt van), lesz lecsapódás és lesz penész. Melegíteni is kellene vagy mozgatni ott a levegőt. Vagy szigetelni ugye.

 

"És mi van akkor, ha optimális a lakás levegőjének páratartalma? Hogyan akadályozod meg a páralecsapódást egy hőhidas szerkezetnél?"

 

Mi az optimális? Mennyi a hőhidas szerkezet hőmérséklete? Ez az egyenlet több változós. Van olyan kombináció, amikor a páratartalom, a belső hőmérséklet és a hőhidas rész hőmérséklete egy olyan variációt dob ki, amikor nem lesz páralecsapódás. Pont tegnap írtam is egyet. 20-21 fok benn, 70% páratartalom (hp: 14,4fok), hőhidas szerkezetnél 18,5fokos felület. Nincs lecsapódás, nincs penész. Még. Ha hidegebb lesz és csak az első két paraméter nem változik (20fok/70%), viszont a hőhidas rész 14 fokra vagy alá hűl, akkor már egyből gond van. Ha viszont 20 fokon 60%-os páratartalmat tudok csinálni, nem lesz gond a 14, sőt a 13 fokos felülettel sem (12 fok a harmatpont)! Ez egyébként egy nyílt felület, nem szekrény mögött van. De az a falrész részben szekrénnyel takart. A szekrény mögött is volt penész. Igazából ott volt több, ahol a szekrény és a fal között több volt a távolság. De ez nem egyértelmű, hogy a távolság miatt. Na most ez jól félreérthető megint. Szóval a fal nem függőleges. Felfelé haladva kifelé tart. Így az aljánál szegélyig odatolt szekrény mögött 2,5m magasan már legalább 10cm rés van. A párás levegő felfelé halad, ezért azt a rést kiválóan megtalálja, ott több lesz a penész. Tavaly már tettem a szekrény tetejére páragyűjtő sót, kevesebb volt a penész.

 

A hőmérséklet/páratartalom/hőhíd szempontjából ahol jók vagyunk, az igazából egy sáv. Sajnos a lecsapódós sáv valószínűleg jóval szélesebb.

 

Tehát a válasz: 

1. csökkentem a páratartalmat

2. növelem a levegő hőmérsékletét

3. szigetelem a hőhidat

 

Ezek közül bármelyik jó lehet, hogy a célt elérjem. Nekem a szigetelés kilőve, a hőmérséklet egekbe növelése nem célom, nem kellemes és nem is gazdaságos, ezért pörgök most a páratartalom csökkentésén. Kérdés, hogy az megvalósítható-e. Ahogy írtam, a jelenlegi körülmények között szellőztetéssel nem. Ha hidegebb és szárazabb lesz a levegő, talán. Páramentesítővel is csak talán. Most hatékonyabb lenne az tény. Lokálisan tudok vele operálni, nem tudja tetszőleges mértékig levinni a páratartalmat és elég sokat is fogyaszt. Most mondjuk ez áll nyerésre ha az anyagiakat és a megvalósítás nehézségeit nézem.

 

"Egy fűtött szoba esetében pont ezt a célt szolgálná például a szekrény mögött hagyott rés."

 

Ez igaz, de az áramlási viszonyoktól nagyon függ, hogy a rés csak arra lesz elég, hogy a meleg, de párás levegő odamenjen vagy arra is, hogy a falat melegítse. Lehet jó az eredmény, de lehet csak nagyobb baj lesz belőle. Ezért javasolta itt valaki a ventis rásegítést. Az biztosan mozgatja a levegőt, melegíti a hőhidat, talán nem lesz penész rajta. Lehet, hogy valami pici venti is elég lenne? Vagy egy lájtos fűtőháló? Csak néhány fokot kell ott emelni.

 

Erre írtam én azt, az ablakos hasonlattal, hogy elzárva a levegőtől a problémás részt igaz, hogy nem tudjuk így melegíteni, de nem is engedünk oda párát, nem lesz gond. A lezárt, nem használt, fűtetlen szobák pont ilyenek, nincs is penész. Ezt lehet ki is fogom próbálni. A szekrény mögé feldobok egy részre fóliát, meglátom mit csinál tavaszig. Az ablakos tesztet folytatom. Sőt! Asszem egy más módon, de a bal oldalit is befóliázom. Abban teljesen igazad lehet, hogy a bezárt pára gondot okozhat. Eddig nem lett penészes, de gondolom én is, hogy az lesz. Mondjuk üveg és fém, ki tudja. Gondoltam is már rá, hogy beteszek a fólia alá egy pici edénykébe páragyűjtő sót, így kiszárítom utólag a rést. Szóval a másik oldalt akkor akarom megcsinálni, amikor kinn már száraz és hideg van. Így nagyon száraz levegőt tudok oda bezárni. Másrészt előtte hipóval le fogom kezelni a belső részt, hogy a penészgomba spóráit is kiirtsam onnan. Meglátjuk mi lesz belőle.

 

Mondjuk az ablakos teszttel elégedett vagyok, az történt, amit vártam. A levegő egyébként csak vékony rétegben képes szigetelésre. Ha vastag (nem tudom a határ hol van), elindul egy konvekciós áramlás. A meleg felületen felfelé halad a levegő, a hidegen lefelé, így aztán a két oldal között kiválóan cseréli a hőt. Ez két dolgot jelent esetemben. A szigetelése nem lesz olyan jó a fóliázott ablaknak, mint elvileg következne a vastag levegőrétegből, de jobb lesz, mint nélküle. Extrém esetben nem az üvegen, hanem a fólia belső oldalán csapódik majd le a pára, de kevesebb, mint ami az üvegen csapódna le. Szóval valahogy itt is, ott is nyertem picit.

 

Milyen az a páraszűrős távtartó? Hogy szűr? Hová teszi a kiszűrt párát?

Előzmény: Petya79 (3044)