Alulra jó mélyre a trágyát... én is igy olvastam, s igy tanitott apám s mindenki, de ha az emlitett Gyöngyösi szőlész nem mondta volna --s le is irta, de már nincs meg a papir-- hogy felülre annyi trágyát tehetsz, amennyi jól esik, akkor nem lenne szőlőm s kertben max. bukfencet vethetnék.

Mert száraz meszes --ahol pl.az Otelló kipusztul (ezt egyébként szőlész könyvében találtam utólag--Otellót száraz meszes talajon a filoxéria is györti)-hosszú keskeny rézsükkel tele kert, ahol nem érzi magát jól csak a mandula, őszibarack... de az is sokszor megfagy.

Mikor elkezdetem a telpitést tele volt perjével és tarackkal. Nem irtottam ki hanem a trágyából ami átjött, azt kézzel kiszaggatam...

 

A faluban egy helyről, több tehén alól nem volt hová kivinni a friss szalmás trágyát, igy naponta kétszer kb 1-1 köbméter trágyát hoztak ingyen.

Ezt frissen-illetve ősszel-- ültetett szőlőterületre a tővébe is (persze gondosan eligazitva) legalább 20 cm vastagon teritettem. Mint irtam, ahol ezt győztem, sikerült, ahol nem ott nem fogant meg...

 

Kevesebb trágya és nem szalmás mindez nem igaz, sőt útban van. Most, hogy megszünt e "tárgya kánaán", már nem igy csinálom, de most sem ásom be a keveset, hanem vastagon a krumplit takarom vele (egyébként erre pláne igaz, kár ültetni itt)

 

 Fajtáimmal nem dicsekedek, de nem is szégyenlem (Zweigelt, Cserszegi fűszeres, Bianka, Eszter, Néró a tömege és még sokan mások hátul és a ház falához közel, vagy éppen a tövében).

 

El tudnám képzelni nyugdijas éveimet éppen Tokajban egy kisebb szőllő területtel és présházzal, de ez csak álom... s nem is lottózok. Ott minden előlről kellene tanulnom mint, ahogy itt is kb 30 éve, pedig gyerekként szinte a szőlőben töltöttem minden időmet, s megszerettem (ott Kadarka volt főleg, de már kivágták, s régen nem  ott lakom) magát a növényt is s nem csak a levét.

üdv PJ