:)) kérlek szépen...ha már ilyen vidám videót tettél fel, elmesélek egy régi történetet.

 

...régen még fapados vonatok voltak és az egyiken éppen a nagypapa utazott legénykorában. Az egyik állomáson felszállt egy néni kosarában egy libával, majd a nagypapa mellé ülve a szemközti pad alá csúsztatta, hogy szemmel tarthassa. A másik állomáson egy csinos lány ült a liba feletti padra, szembe nagypapával. Nagypapa ábrándozva nézett a lányra és szebbnél, szebb dolgok jutottak az eszébe. Az ábrándozások közben egyszer csak felpattant a lány és....

- maga szemtelen..........felkiáltással, kecses pofonnal illette nagypapát.

 Aki teljesen elámulva, meglehetősen bamba képpel meredt a lányra, hogy az miből találhatta ki a gondolatát.

 - Nem úgy gondoltam- hebegte. Közben kiderült, hogy a lány nem nagypapa gondolatát találta ki, hanem a pad alatt lévő libának is megtetszett a lány lába és a csőrével elkezdte birizgálni, amit a lány, nagypapa mesterkedésének tulajdonított. Az utazóközönség dőlt a nevetéstől a lány pedig pironkodva kért bocsánatot nagypapától. Aki, igazi gentleman lévén- ez nálunk családi vonás- megbocsájtott a lánynak a későbbi nagymamánknak.

 A Családban aztán a liba jelkép lett. Ágyneműbe libatoll, tollseprű libaszárnyból és amikor az élet engedte libasült, kásával a házassági évfordulón.

 Nagymama aztán az unokáknak is mindig elmesléte a történetet- igen jó szókinccsel bírván.

 Nagypapa pedig huncutul tromfolt rá:

- Gyerekek, lehet jobban jártam volna ha a libát veszem el...

 ( Viszont akkor ezt a történetet nemigen mesélhettem volna el !:)