Itt egy példa arra, hogy az 1950-s évek elején beolvasztásra ítélték a háború előtti szobrokat, s a lakosság mentette, amit lehetett. Vastagon aláhúzott mondatban van.

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:xT8j4wen7Y0J:www.halisnagykanizsa.bibl.hu/seta/+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a 

divatáruházára emlékezvén Szomolányi saroknak is nevezik. Itt volt üzlete ifj. Wajdits József nyomdatulajdonosnak is, aki könyv- és papírkereskedéssel is foglalkozott, s egy ideig a Zalai Közlöny kiadója volt. A ház előtt áll a Turul szobor, környéke a város kedvenc találkahelye. Istók János szobrászművész alkotását, a Turulmadarat és az országzászlót 1933 pünkösdjén impozáns ünnepség keretében avatták föl először. A szobrot és az országzászlót az 1950-es években eltávolították és beolvasztásra ítélték, de a gépgyár munkásai megmentették. Újraavatására 1990-ben került sor. Az utóbbi időben a Turul szobor előtti téren állnak a könyvheti sátrak.