Nem tudom, milyen élményeid lehetnek az idősekről, de nekem csak jó emlékeim vannak. Gyerekként mindig intő figyelmeztetésekkel indítottak útnak. Ilyenekkel, hogy "Vegyed fel a sapkád, sálad, nehogy megfázz!" Az intelmek szeretetből, gondoskodásból fakadtak.

Az időseknek mi, gyerekek annak idején "csókolom"-t köszöntünk, előre. A szüleink pedig kezét csókolomot köszöntek az ő szüleiknek. Sőt az ő szüleik pedig a kezét csókolommal együtt tényleg kezet is csókoltak. Kb 200 évet mentem vissza az időben. Ma mi van? Talán jó, ha egyáltalán visszaköszön (sokszor a köszönést sem fogadja).

Üdv