Hihetetlen, hogy kb. 15 éve ez a track az első teljesen új alkotás, és ennyire nem kommenteli szinte senki... azt hittem, hogy már aznap mindenki kiértékeli it... na mindegy...

szóval ez a track tényleg szépen simul mindenhez, amit eddig a Solaris alkotott, mégis kicsit más... szerintem több klasszikus prog hatás van benne, mint eddig bármelyik Solaris alkotásban. Van egy csipetnyi One of these days...-re hajazó Floyd basszerolás az elején, később meg olyan megoldások is vannak benne (főleg a szintikezelésben), amit eddig én kb. a Hűség/Játékok korabeli East-hez kapcsoltam fejben... aztán a szaxi nem átlagos Solaris kellék, noha előfordult már a Próféciák-on, ha nem tévedek...

Összességében a track megközelítése konzervatívnak mondható, ami nem jelent rosszat, azonban a kísérletezés, határok feszegetése, progresszivitás/előre haladás, megújulás nem feltétlenül jellemzi ezt az alkotást. Újra mondom, ez nem rossz dolog, mert a kisérletezés elég veszélyes, rizikós, én személy szerint kikészülnék, ha valami ma divatos electro/dub-step hatás is felütné a fejét, vagy valami exibicionista művészkedés...

Másfelől azonban anno a Marsbéli után jó 15 évvel a Proféciák hihetetlen arányú elmozdulást jelentett a kisérletezés és a remekbeszabottság irányába... az merész húzás volt akkor... ez a track azonban eddig inkább visszanyúlás a gyökerekhez... retro, ha úgy tetszik. Továbbra is keresek/várok még azonban egy sokkal űrbelibb, földöntúlibb atmoszférát, illetve ráérős, belefeledkező szólózásokat...

Ezzel együtt továbbra is remek, 10 pontos alkotás, a mérce ezzel a trackkel magasra lett téve!