mai Index cikkben:

Aktív intézkedések

Ezt a kifejezést az ötvenes évektől használta a szovjet titkosszolgálat, a KGB-nél később külön részleg foglalkozott az aktív intézkedéssel. Azokat a titkosszolgálati műveleteket értik ezalatt a titkosszolgák, amikor a cél egy külföldi ország befolyásolása az aktív intézkedéseket folytató állam érdekében. A módszerek sokszínűek, de abban megegyeznek, hogy teljesen eltérnek attól, amit a laikusok általában gondolnak a kémkedésről. A módszerek közé tartozik például, hogy egy befolyásoló ügynök a kiszemelt országban olyan szervezeteket alapít, pénzzel vagy egyéb módon támogat, amellyel befolyásolni tudja a másik ország belügyeit vagy akár külügyeit. De az intézkedés része lehet például az is, ha a titkosszolgálat munkatársa vagy ügynöke akár közvetlenül, akár közvetítők útján újságírókat, véleményformálókat fizet le hasonló célból, vagy dezinformál, bomlaszt, esetleg zsarol vagy lejárat valakit, szélsőséges esetben meggyilkol. Az aktív intézkedéseket a szocializmus idején a szovjetekkel szorosan együttműködő magyar titkosszolgálatoknál is alkalmazták, a III/I-nél az ezzel foglalkozó részleget a hírszerzők maguk között piszkos ügyek osztályának nevezték. A módszer ma is virágzik, az orosz–ukrán háborúban tapasztalható orosz propaganda is egy az aktív intézkedések technikái közül. Amikor Kovács Bélától megkérdeztem, ismerős-e neki ez a kifejezés, nemmel válaszolt. Azt mondta, soha életében nem hallott erről.