Nálunk szerencsére az alma még bírja. Rengeteg lehullott/lehullik, sok a kukacos, de egyelőre még a fán is van. A hullott már ehető, a Glostert a férjem eszi, én az édes lapos sárgát, mennyei. Az már más kérdés, hogy tárolni fogunk-e tudni. A legkevésbé a magoncról hullik, csak az nekem savas, a férjemnek kásás, úgyhogy nem tudom, ki fogja megenni. Amúgy szép, és tulajdonképpen finom almák.

A szőlőt még félig éretten lezabálták a rigók, pár szem árválkodik csak a fürtökön.

Diónk lesz, végre nem fagyott le.

A körte alakú birsnek beteg lett a lombja, úgyhogy a gyönyörű, hatalmas gyümölcsöket is mind ledobálta. A kert végi sövényben lévő apróbb, alma termásű birs egészségesebb, azon még van bőven, csak az jobb években sem áll el sokáig, mert a barázdák közt könnyen rothad a termés.

Uborka idén csak az üvegházban volt, azzal már rég végeztek az atkák (szokás szerint), a túlélő töveken lett most még néhány uborka. A szabad földi paradicsom itt is tönkrement, talán pár szemet tudnék a szilváról és a koktélról levadászni, ha lenne kedvem érte menni. A fal melletti cserepes töveken van még, azt esszük, idén jól jött ez a tartalék.