Azt még elfelejtettem leírni, hogy a kivi pillanatnyi vízigényének megítélésében nem az augurok (madárjósok) módszereit alkalmazzuk, a szárnyasok viselkedését figyelve. A vízhiányt/igényt maga a növény még a tyúkoknál is hitelesebben mutatja. :)))

A szomjazó kivik nagyon jól felismerhetőek: leereszkedett hajtásvégek, lógó levelek (mintha a száruknál fogva cérnán lennének fölakasztva a vesszőkre). Persze ezek már olyan fokú jelzések, amelyek olyan súlyos fokozatról tanúskodnak, amit sohasem szabad megvárni!!!!!

A júliusi és augusztusi özönvizek közti szárazságszünetben kezdtek a kivik ismét vízhiány jeleket adni, amelyekről tettem is fel akkor képeket éppen a baromfiudvarból. A gazdasszony pedig megkapta az utasítást az azonnali öntözésre, amit, öreg barátaimtól eltérő módon, teljesített is!