Talán most már többen elhiszik nekem (nyilván nem mindenki), miért és mikor kell öntözni a kákit ahhoz, hogy megtarthassuk rajta a termésnek legalább egy jó részét.

Lovásziban élő, kertészkedő idős barátaim kivijei azonban még a kákiknál is jóval érdekesebb tanulsággal szolgálnak:

 

aki nyomon követi tudósításaimat, talán felfigyelt rá, hogy Miklós bácsitól és Béla bácsitól szép fügékről, kákikról teszek fel képeket, ugyanakkor a kivikről mindig hallgatok, pedig Miklós bácsi hatéves kákijával egyidőben lettek kivivel is "mediterraneizálva" mindketten.

 

Miklós bácsi a ház közeli egykori rózsalugas helyére ültette őket, Béla bácsi a hegyre, egy hintaágy állványa mellé.

 

2010-ben és 2011-ben még büszkén tudósítottam róluk abban a reményben, hogy hamarosan a baromfiudvarihoz, könyvelői irodaihoz, Vastagékéhoz, stb.-stb.-hez hasonló, bőven termő kivik képét tehetem be róluk.

 

 

Nos, ha öreg barátaim fülét minden olyan alkalommal meghúztam volna (amint ezt az egyik olasz kivitermelő ajánlotta a kivijét öntözni nem akaró gazdára vonatkozóan), amikor öntözésre figyelmeztettem őket, de sajnálatos módon nem teljesítették, akkor most meghúzott fülük már háromszor akkora lenne, mint a másik.