A Kensingtoni kő és az ún. Nagyszombati Vinland-térkép...

Két közismert hamisítvány.

Részlet tőlem a Volt-e magyar rovásírás topikból (169):

Vinland-térkép egyike a közismert hamisítványoknak ... Ráadásul még az sem derül ki az idézetből, hogy a térkép a maga nemében egyáltalán nem egyedülálló, hiszen a normann hajóutak kutatói több hasonló Vinland-ábrázolást is vizsgálnak. Ezt a szóban forgót állítólag az esztergomi prímás palotájában találták a II. világháború vége felé, amikor a Viking SS kötelékei a városból kivonultak. Stegena Lajos térképész a História c. folyóirat 1995. évi 5–6. számában részletes leírást adott a térképről. Kifejti itt, hogy ez a tussal vagy barna tintával feltehetően XVIII. századi papírra rajzolt mappa silány utánzata Thord Thorlaksson izlandi püspök XVII. századi térképének, ami maga is Sigurd Stefansson 1570-es keltezésű ábrázolása alapján készült. A Stegena által közölt térképekről világosan leolvasható, hogy a magyar variáns feltünteti Vinland megközelíthetőségének útvonalát „Hoyerweg” jelzéssel, ami az angol hoy ’teherszállító csónak’ és a német Weg ’út’ szó egybefűzése lehet. Új vonása a térképnek elődeihez képest, hogy a Baffin-földtől északra megjelöl egy Maegtjaland nevű helyet, amely Orosius történeti művében előfordul, és a magyarokra vonatkoztatható, valamint hogy Grönlandra egy, Amerikába pedig két York nevű települést helyez el. Az Atlanti-óceánra magyar rovásírással a „tengar” szót írták, a térkép szélére pedig angol kifejezéseket vegyítve mesterséges nyelven rövid kísérőszöveget biggyesztettek, újfent Orosiusra utalva. Végül a cartouche tökéletesen meggyőzhet bennünket, hogy újabb kori hamisítvánnyal állunk szemben. Itt ugyanis hibás latinsággal a nagyszombati egyetemet és az 1599-es évet tüntetik fel, az említett intézmény azonban ekkor még nem létezett, és soha nem hívták Universitas Hungaricának. A pajzsdíszt övező rajzolatok is anakronisztikusak és komolytalanok: halálfejek, kígyók, evezőlapátok, kardok és keresztek, valamint egy karavella, amely egyáltalán nem emlékeztet a vikingek knarjaira. (A tények ilyetén ismeretében kissé meglepő, hogy egy amerikai gyűjtő állítólag 50 ezer dollárt ajánlott a Budapesten élő tulajdonosnak, Szepessy Gézának a térképért. Leif Eirikson és nevelőapja, a Vinlandnak is nevet adó Tyrkir legendája egyébként történetileg hiteles. A leírások és személyneve alapján az is valószínű, hogy ez a Tyrkir türk harcos volt. Semmi rendkívüli nincs benne. De ezzel kapcsolatban még egy rovásírásos olvasatról tudok: a Kanadához tartozó Új-Skócia félszigetén, Yarmouth városka mellett találtak egy 181 kilogrammos homokkövet 1812-ben – jelenleg a helyi múzeumban őrzik –, melynek feliratát 1984-ben Szilva Lajosné székely rovásírásként olvasta el. A hírek szerint meleg hangú gratulációt kapott érte a Pesten székelő kanadai nagykövettől…