10 litert lehet naponta, de semmiképp nem 80-at. Az elmúlt időszak helyenként szélsőségesen csapadékos volta is teszi aktuálissá a kérdést. Mint az imént szóba került kiviültetvény fő tulajdonosa, jó ideje tanulmányozom ezt a kérdést. Saját káromon tapasztaltam a túlöntözés káros hatásait. Irodalmi adatok szerint is (Giuseppe Zuccherelli, Cristos Xiloyannis kiviről szóló; Childers és White, Loustalot, Kramer, Kozlowski túlöntözéssel foglalkozó munkái) és saját tapasztalatok alapján is mondhatom, hogy a túlöntözés káros lehet. Különösen a hőségnapokon már 1-2 napos talajtelítettség után is vészesen lecsökken az asszimiláció, felszaporodnak a toxinok, nagy mennyiségű ammónia-nitrogén halmozódik fel a levelekben és az ágakban, a növényen a szárazsághoz hasonló tünetek mutatkoznak. A legveszélyesebb a hajszálgyökerek pusztulása, ezzel a növény kiszolgáltatottá válik a gombás fertőzések (fitoftóra) támadásával szemben, különösen nehéz/kötött talajokon. Kanadai, török, koreai, iráni, új-zélandi tudományos munkák interneten is elérhető kivonatai is foglalkoznak a teljes talajtelítettség ezen káros következményeivel, sokkoló helyzetek bemutatásával. A kivi nagyon vízigényes, különösen a legaktívabb növekedési időszakban; a kiszáradás, de a teljes talajtelítettség is kerülendő. Az ideális a 70-80 %-os állapot. Megjegyzem, az 50 % elég száraz állapotot jelent. Sokat segít, ha figyeljük a növényt, emellett beszerzünk egy nedvességmérő műszert is. Ugyanakkor számtalan kiskertben láttunk olyan kivit is, melyek öntözés nélkül, minimális öntözéssel is elvannak. Szerintem a hosszú ideig tartó teljes talajtelítettség után 1-2 nappal a levélsárgulás a túlöntözést demonstrálja, nem a talajszárazság jeleként értékelendő.