Sem nevét, sem a szabályt nem tudtam, csak használtam. Itt találtam hivatalos leírást :

"Két különbözô dolgot mutattam be: egyrészt az is szócska használatát, másrészt a ,,megengedô'' mondatokat. Van azonban egy olyan eset, amikor a kettô ötvözôdik: Ha Mátrai veri is a nagynénjét, évek óta ô tartja el az öregasszonyt. Ez is megengedô szerkezet, hiszen úgy is mondhatnánk: Noha Mátrai veri..., mégis évek óta... Két olyan állításom van, melyek látszólag ellentmondanak (veri, mégis eltartja), s az elsôt megengedem a másik ellenében. A megengedésnek a magyarban az egyik eszköze a ha...is szerkesztés: Ha hideg is a víz, az emberek (azért) fürdenek. Ha pap is volt, (mégis) katonaként védte a templomba menekült embereket (= Jóllehet pap volt...). Ha zajos is a lakás, mi szeretjük (= Bár zajos..., mi mégis... -- Vigyázat! Ez nem feltételes mondat, mint amilyen az volna, hogy Ha zajos is a lakás, meg drága is, akkor nem vesszük meg: ez utóbbiban rendes kapcsolatos is-ek vannak, amiket fent már elintéztünk.)

Az utóbbi néhány példában, a ha...is szerkezetben az is szócska megengedô használatát látjuk. Ennek más az értelme, mind a kapcsolatos is-nek, hiszen itt nincs ,,és, továbbá'' jelentése. Vagyis a magyarban kétféle is van: létezik egy kapcsolatos is és egy megengedô is. Mindkettôrôl -- a fentiek alapján -- úgy láttuk, hogy ugyanott áll a mondatban, a leghangsúlyosabb szó után. A kétféle is között csak értelmi különbséget találtunk, viselkedésit nem. A mai természetes nyelvhasználat ehhez tartja magát, s az is szócskát -- akát kapcsolatos, akár megengedô -- egyformán használja: Megsózták és megborsozták. Ha meg is ették, váljék egészségükre (kapcsolatos); Ha meg is ették, nem ízlett nekik (megengedô). Ha pap is volt, hát változatos élete lehetett (kapcsolatos); Ha pap is volt, katonaként védte... (megengedô)."

http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/63.html