Ne viccelj, a mi korrektoraink hatalmas szótárak között ülnek, és rongyosra lapozzák őket. Ami persze nemcsak az üdvös szerénységüket jelzi, hanem azt is, hogy a helyesírási szabályok egyrészt változékonyak, másrészt nem mindig kristálylogika szerint íródtak.

Az ami/amely ma már tényleg "fül" kérdése bizonyos mértékig. Szóban valószínűleg én is gyakrabban használok amit ott, ahol írásban amelyet. A nemzedékünkkel ez az egész talán kihal. De ettől ma még létező különbség van a két nyelvtani használat között, a kirelejszomát. :)

Amúgy van ilyen élményem, talán még nem meséltem. Huszonéve munka közben hívta fel valaki először a figyelmemet a volna/lenne különbségre. Nekem ez már nem volt meg, egyszerűen nem volt része az örökölt korpusznak a jelentésbeli különbség, a környezetemben nem használták - vagy nem vettem észre. Hosszan ízlelgettem, míg pontosan megértettem, és azóta igyekszem helyesen használni. Pedig akár le is hülyézhettem volna az illetőt. :-))