A jót könnyű megszokni, a rosszat nehéz, ennyi próbatétel után azonban lassan már szenvtelenül vesszük tudomásul, hogy a nyári (sőt részben tavaszi és őszi) időszak napjainak túlnyomó százalékában a "felhőszakadás, jégeső" elem általánossá vált. A másik lehetséges alternatíva a hetekig, hónapokig fennmaradó aszály. Így a növények léte, épsége és fejlődése szüntelenül veszélyben forog.

 

Jégeső kártétele kivin

 

Ugyanazon károkozó elemek a különböző növényfajokon eltérő jellegű és mértékű kárt okoznak, de jelentősen különbözik a kártétel súlyossága a fenológiai fázisok függvényében is.

A másfél hónappal ezelőtti szélvihar az akkor éppen új vesszőket fejlesztő kiviben azért tehetett nagyon jelentős kárt, mert a vesszők már nagyok voltak, hatalmas levélvitorlákkal, ugyanakkor a tövük még lágy volt, így könnyen kifordultak. Eltérő volt azonban a kár mértéke annak megfelelően, hogy a növény szélárnyékban lévő, vagy szélnek kitett helyen volt-e, illetve egy adott vessző fejlettségi állapota milyen volt éppen, valamint a szélirányhoz viszonyítva milyen pozícióban volt.

A jégeső kártétele viszont kevésbé szelektív. Kíméletlenül roncsolja az ütközési felületek szöveteit.

A kivi, kúszónövény lévén, indaszerű struktúrával rendelkezik. Nem olyan típusú, masszív ágrendszere van, mint a törzses fáknak. A kivinél a vesszők felületén keletkező sebek törékennyé tehetik azokat és ennek a továbbiakban (akár a következő évben is) lehet negatív hatása. Ezen túlmenően a jégszemek fejlődésben lévő (alvó) rügyeket is roncsolhatnak, esetleg működésképtelenné is tehetnek.

Érdekes módon, a kivi esetében a gyümölcsök azok, amelyek viszonylag jól viselik a jégeső okozta mechanikai károsodást.

A képeken bemutatott példák helyszíni szemlélője, ha felületes, csak annyit vesz észre, hogy a vesszők vége hiányzik attól a ponttól kezdve, ahol a szövetek már elég lágyak voltak ahhoz, hogy a jég elnyírja.

A károsodás részletesebb tanulmányozása révén feltárul azonban az a tény, hogy a megmaradt szakasz jó része is még "csaknem elnyírt" állapotban van. Nem szívesen hasonlítom a kivit a szőlőhöz (miután a vele kapcsolatos téves értelmezések jó része erre vezethető vissza), de ebben a vonatkozásban, úgy gondolom, a gyakorló szőlőművelők értik leginkább, miről beszélek.

 

Mindez képekben: