Hortobágyi "recept". Olyan embertől hallottam, aki látta az eljárást.

Nem halász főzte, hanem egy öreg csikós, még valamikor a hatvanas vagy hetvenes években.

Belovagolt a mocsárba, kissé megtoporzékoltatta a lovat. A felkavart iszapban a halak kénytelenek voltak pipálni. Az öreg lenyúlkált a nyeregből, és kikapkodott egy párat a kopoltyújánál fogva.

Visszament a szállásra, vizet forralt a bográcsban, dobott bele egy fél marék paprikát, meg egy darab marha nyalósót... A halakat úgy nagyjából megkapargatta, kibelezte. Ha eggyel kész volt, akkor amúgy fejestől-farkastól belecsúsztatta a bográcsba. Aztán pucolta a következőt. Amikor úgy gondolta, hogy az első megfőtt, akkor kiszedte az (egyébként még félnyers) halat. Itt jön a passzírozás: jobbról tolta a szájába a halat, balról meg köpködte kifelé a szálkát... Valahogy úgy, ahogy szotyit eszik a profik... Aztán komótosan pucolgatta a soron következőt.

Én ezt "Hortobágyi majdnemsushi futószalagon" névvel képzelném el egy szakácskönyvben... 

:o))