Elég régen nem írtam ide, de szeretnék beszámolni a Múzeumok Éjszakájáról, vagy legalábbis annak egy részéről. Az Írószövetségben kezdtem, ahol kiváló tehetségtelenséget mutattam az origami terén. Viszont legalább megpróbáltam!

Aztán elmentem egy csöpp kis boltba, ahol retro játékokat állítottak ki, legtöbbjüket meg is lehetett venni. Minden kortársam szívét megdobogtatta az lemezjátékok közül az űrrakéta, a csipegető csibe, a nyelvet öltő kutya a takarékperselyen, és még jó egynéhány ilyen elven alapuló játék. Voltak csodaszép babák, mesés ruhákban. Aminek a legjobban megörültem, az egy olyan játék motorcsónak, amit egy kis gyertyavég hajt. Majdnem elfelejtettem, milyen jó kis játék volt annak idején. Aztán bementem az Örökmozgó filmmúzeumba, ahol az utolsó 20 percet láttam az Én is jártam Isonzónál c. dokumentumfilmből. Nagyon meglepett, hogy az ott beszélő idős férfiak milyen, értelmesen fogalmaztak, és milyen szépen beszéltek. Nem egyszer humorral mesélték a csöppet sem könnyű sorsukat. Az egyikük, aki harcolt a betörni készülő románok ellen, három nappal az esküvője előtt kijelentette: Az lehet, hogy hősi halott leszek, de román alattvaló az nem leszek!

Aztán elmentem a Mai Manó házba, ahol nem túl sokat láthattam, inkább csak az előttem állók hátát, ezért nem időztem soká. Végezetül sor került az Iparművészeti Múzeumra, nagyon jó plakátkiállítást láttam.

Idén főleg a Nagykörút környékén jártam, lehet, hogy jövőre menézem a budai múzeumokat.