Szerintem azért van benne valami. Valahol minden nagy vallás megegyezik abban, hogy az ember célja az Istennel való egyesülés. (Lehet azon vitatkozni, hogy a buddhizmusban nincs isten, de a Nirvána állapotába eljutni az pontosan ugyanazt jelenti, mint máshol Istennel egyesülni.) Az ember egész életében halad valamerre: minden lépés vagy Isten felé, vagy tőle el viszi. Az a lépés, amely távolít a végcéltól, joggal nevezhető hibás döntésnek, amelynek természetesen meglesznek a következményei. A vallási fanatikus pedig, aki jobban ki akarja használni a szavak manipuláló erejét, bűnnek nevezi ugyanezt, és büntetéssel fenyeget.

Istennel egyesülni hit útján: ez az egyik lehetséges út a végcélhoz. Korlátolt intelligenciáknak nincs is más lehetőségük. A kereszténység története során végig arra törekedett, hogy korlátozza az intellektust, és mindenkit beletörjön a "csak a hit, csak a hit, csak a hit" nézetbe. Innentől kezdve a "ami nem hitből van: bűn az" jelentése és célja egyértelmű (számomra legalábbis).

Azt viszont nem tudhatjuk, hogy ezek valóban Pál szavai-e. Simán lehet, hogy valamelyik önjelölt biblia-lektor püspök keze nyomát látjuk.