Én ugyan nem woltam ott, de jo csomo ilyesmi meghallgatáson igen.

A tapasztalataim xerint pedig az xokott lenni, h fél ora alatt teljesen kifárad az ember agya, igy nem képes hiába is akar, odafigyelni a dolgokra kellö koncentráciowal.

No és ekkor jön el az a pillanat, amikor önkéntelenül inkább a zenét hallgatja, -tudat alatt igy pihenteti az agyát-, és elkezdi werni a ritmust a lábáwal.

Nem azért, mert az adott kütyü kurwajo lenne, hanem azért, mert agyilag már annyira zokni, h tök mindegy mi xol, csak ne kölljön már fexülten figyelni...

Ezt is wegyed xámitásba.

Különben teccik az önbizalmad. )))