Ja, fasza lenne elmenni hozzájuk dolgozni. :)

Sajnos ahhoz komolyabb angoltudás kellene, különben már régen jelentkeztem volna.

Én is úgy tudom, hogy Martin Walker van velük pár éve.

 

Annyit még azért tudni kell a koncertkeverésről, hogy hiába lövik be netán faszán beálláson,

minden megváltozik, amint bejön a közönség.

Ekkor viszont már általában nem lehet bejárni a területet, hogy hol hogyan szól,

így aztán totál lutri az egész. Ott a pultban biztos jó volt,

különben hülyét kap a keverő ember, tehát direkt rosszat senki sem kever magának.

Aztán pár méterrel odébb már egész más is szólhat, a lelátókról nem is beszélve.

 

Pont középen pl. gyakran búg, mert a subok sajnos oda összegződnek.

Ha ott jó, akkor meg szélen kevés az alja.

Legelöl gyakran teljesen felborult arányokat hallani, mivel ott már eléggé  kiesik az ember

a cucc lesugárzási szögéből. Általában vannak ugyan közelszólók is telepítve ennek a megoldására,

de ezek nem mindig oldják meg tökéletesen a dolgot.

Aztán, ahogy megyünk hátrább, vagy fentebb a teremben, úgy kezd el zengeni egyre jobban és lesz egyre mosottabb. Sokszor már a keverőnél is nagyon zeng, így az sem mindig jó, ha oda telepszünk.

Mászkálni kell, hogy hol szól a legjobban.

 

Aztán ha az a zenekari utasítás, hogy az oldalszókban mindhárom gitár hallatszódjon, akkor azon monók lesznek és jó nagy katyvasz lesz bennük a három gitárral egymás hegyén-hátán, meg még a front cucc hangját is megzavarják, ha olyan helyen áll az ember.

Ha pl. a bal oldalon, a színpadhoz közel ülök tisztán hallottak Janick-et, akkor már régen baj van.

Aztán az sem tesz jót a dolognak, hogy általában Adrian a leghalkabb, mert ő van középen, pedig ő játszik a legtisztábban, legfeszesebben. Én őt raknám jobb oldalra, a régi helyére, Janick meg koszolhatna középen, halkan. Máris sokkal tisztább lenne az egész. Pl. ilyenekre gondolok, amikor azt mondom, hogy a zenekaron is múlik a dolog.