Szakmai szemmel nézve, tökéletesen igaz amit írsz, az emberekkel kellene megértetni valahogy, hogy mit is jelent tulajdonképpen a média? Az átlag ember megragad a mozgóképnél, zenével, illetve a boulvardlapokkal hajlandó még azonosítani, holott tulajdonképpen minden ide tartozik, ami információt hordoz illetve közvetít. Tehát a sajtó nem attól média, hogy nyilvános. Például.

Megjelent itt egy érdekes szakma, ha jól emlékszem Mediengestalter elnevezéssel. Szó szerint média készítőt jelent. Négy csoportra oszlik. Hang- és kép, Digitalizálás és nyomtatás, Flexografik – gyártás előkészítés, kapcsolattartás az ügyfelekkel, költségkidolgozás stb. –, Siebdruck, ami termékekre nyomtatást jelent. Textil, kerámia, etc.

A képzésben már csak kettőről beszélnek, amelyek viszont nagyjából magukban foglalják a másik kettőt is. Természetesen párhuzamosan el lehet őket sajátítani. Ez nagyjából úgy tűnik, mintha három év alatt képeznének egy embert, aki vág, hangszerkeszt, digitalizál és nyomdaelőkészít, szitanyom, gyártáselőkészítő, üzletkötő egy személyben. De az üzlet az üzlet, képeznek webdesignert, dtp operatort, grafikust ettől függetlenül is. A dtp operator képzés 20 000 €. Tehát nem árt meggondolni, milyen képzést veszel fel, és akkor még ott a lobbi, hogy melyik szakma lesz a legdivatosabb mire végzel...

Amikor a leadtam fordítani a bizonyítványomat, (csodával határos módon megkerült egy 20 éves fénymásolat, de a pecsét olvasható volt), a fordítónak nekem kellett angol és német illetve magyar nyelven bizonygatni, hogy az itteni viszonyoknak megfelelően, a dtp opertátor áll a legközelebb a szakmához ebben a katyvaszban. Tipográfiáról a négy szakma leírásai között, csak egy esetben esik szó, holott a szöveget és a képet mindenhol el kéne rendezni valami alapján, ami túlmutat az egyéni ízlésen. Nem rossz. A Hugendubel Münchenben egy paradicsom, úgy értem hat emelet könyvesbolt, gyönyörű kiadványokkal. A szakmában viszont nem ártana rendet tenni, hogy ez még tíz év múlva is így legyen.