Csoda hogy nem futottunk össze! Kb. pont a C.G. előtt parkoltunk le a kockakocsinkkal. Az Olimpia park is kíváló. Kb. mint a Szent István park.

Közvécéje jobb éttermi szintű. Nem árt tudni!

Mindjárt mexemléztem a tetőtér ráépítéses lakást, meg a premodern ház legfelső, teraszos szintjét:

A Szabadság téren ezek az óriási kupolák mintha az Erzsébet kilátóból, vagy a Halászbástyából lettek volna átemelve. Pár lakószint beleférne elvileg.

Az amerikaiak meg csúnyán beletenyereltek a közterületbe a gyönyörű házcsoportjuk körül.

Szerintem nem kéne mindenhol öngyilkos robbanó teherautókat vizionálni.

A valaha forgalmas Petőfi Sándor utca szellős, tágas, csöndes, jó levegőjű. A Platschek féle Galamb utca kissé modernebb a Wellisch féle Petőfi térinél.

Ok, talán jobb is hogy konzervatívabb az épület a templom körül.

A Parlament déli oldala szenzációs lett. Eddig fel sem tűntek a spaletták itt.

Jópofa ahogy a villamos kanyarog a régi nyomvonalán, még ha kissé csikorogva is. A Wellisch palota is 5*.

Hab a tortán hogy kényelmesen elsétálhattunk az Országháza előtt, lent. A Biarritz tömb középső épülete sokkal fehérebb, simább travertinnel burkolt.

Meg aládúcolt. Van itt zöld. Szép lett az osztottpályás út zsákutcás visszafordítása a ház előtt.