János gazda öklét rázva kiabált fel az égbe: hé, te tündér hogy tehetted ezt az egyetlen barátommal? De a gonosz tündér úgy nevetett, hogy potyogtak a könnyei, mint megannyi karbunkulus. A temérdek jégkristály hamarosan a nyakáig beborította szegény Bogár kutyát. A gazda meg, mit tehetett mást, felkapott a jégvitorlására, hogy a szelek szárnyán eredjen a beste tündér nyomába.