Sajnos én nem voltam körültekintő mielőtt erre a munkakörre jelentkeztem és hasonló élményeken mentem keresztül, ugyanakkor érdekes tapasztalatokra tettem szert.

A fő tanulság, hogy a 2010-es bejegyzés feltételei óta még mindig lehet rosszabb, hiába a sok bíráló hozzászólás. Az 500-tól a 900-as álomhatárt immár egyel több lépcsőfokban lehet csak elérni (500, 625, 800, 900), ha esetleg lenne olyan ember, aki képes lenne teljesíteni a 3 évet, annak immár ugyanaz 4 évébe telik. A különböző vezetői üléseken ilyennel csak kettővel találkoztam, akik a legjobbak közé tartoznak, mégis tudják, hogy a kirúgási listán ők következnek, hiszen túl drágák a cégnek, már csak a megfelelő indokot keresik erre.

 

Valóban 1 óra ebéd/pihenőszünet járna, de ha ebből csak felet is kivesz az adott dolgozó, akkor az folyamatos konfliktust eredményez. Nem mondják hogy ne egyél ha nagyon erősködsz, de előbb utóbb rájön az ember, hogy ez idővel retorzióval fog párosulni. Ahogy korábban már említve volt 12 óra a (minimum) munkaidő, aminek teljesítése szintén csak egyszerű szánalmat vált ki a legfelsőbb vezetésben, elmondásuk szerint ők még a „kemény” időkben nyitás előtt egy órával mentek és zárás után tértek nyugovóra. Mondják ezt bőven 100+os testtömegű, jól megtermett felső vezetők, akiktől teljesen „hitelesen” hangzik az ilyen jellegű bátorítás.

 

Idáig tehát egy 14-15 órában étlen űzött-hajtott kreálmány vagy, de ehhez még bőven jön finomság. A boltokba ahova küldenek a betanulás alatt, te vagy a fő attrakció, egyfajta jutalom az ottani boltvezetésnek és dolgozóknak. Gyakorlatilag mindenki a főnököd, mindenkinek ugrálnod kell, minden kérésnek mindig és minden helyzetben eleget kell tenni (ami természetesen sosem fogy el). Ez még mindig működne, amíg emberséges dolgozókkal vagy együtt. De számos esetben olyanokra vagy bízva, aki gyűlöli a munkahelyét, a környezetét, magát és most végre hatalmat és lehetőséget kap arra, hogy ezt másik embertársán vezesse le.  Ekkor kapsz olyan feladatokat, amiknek tudod hogy nincs különösebb értelme sem haszna, a lényeg a frusztráció, a kontroll és a folyamatos nyomás alatt tartás.

 

A konfliktusok rendezésére látszólagosan van lehetőség, de idővel kiderül, hogy az egyszerű dolgozóval szemben sincs szava a betanuló területi vezetőnek. Az a dolgozó évek alatt letett valamit az asztalra, te egy új senki vagy, akinek ki kell a belét hajszolni, mert a dolgozótól is mennyi mindent elvettek az idők folyamán... A boltokban alapvetően is az a kezdő felfogás, hogy most itt az idő visszaadni azt, amit ők elszenvedtek az évek alatt a vezetéstől. Teszik ezt normális, friss, nyitott és barátságos emberekkel, mert ő bruttó 500-at kap és van egy kölcsön Audi nála, ami pont arra jó, hogy hosszútávon felcsavarodjon valamelyik oszlopra a folyamatos kihajszoltságtól.

 

Idővel az is kiderült, hogy bár az álláshirdetésben 80-100 fős csapat irányítását ígérik, a végén senkit nem fogsz irányítani, mert ezt megteszi majd a 5-10 éves tapasztalattal rendelkező boltvezető. A betanulás lényege, hogy elfogadtassanak téged a dolgozókkal, hogyha esetleg egy adott csapat élére kerülsz, akkor azok megtűrjenek és ne lázadjanak. Magának a pozíciónak a betanulás végén sem látom hogy lenne bármiféle tisztelete, vagy elismertsége, mert még az utolsó biztonsági őr is tudja, hogy te lehetsz az a következő futkosó öltönyös hülyegyerek, akit pillanatok alatt kirúgnak, ha egy kicsit is biztonságban hiszed magad, hiszen erre már bőven láttak példát.

 

A betanulás folyamán, amint megtanultad, hogyan kell az árút két kézzel megfogni és helyére bepakolni már szinte abszolváltad is a tanulási részt, hiszen ilyen-olyan indokokkal mindig ez lesz a feladatod és ez is lesz az elvárás a teljes egy év folyamán. Mindegyik fázisban ez a fő tevékenység, illetve a cég standardjainak megtanulása, amiket természetesen ha bármikor is alkalmazni próbálsz lenézően kinevetnek. Ha semmilyen vezetői kvalifikációval sem rendelkezel nem gond, nem is lesz rá szükséged, ha pedig van, jól rejtsd el, mert itt dolgozni kell nem dirigálni...

 

Reálisnak érzem azt az elgondolást, hogy ide csak balekokat keresnek, akik elvégzik a piszkos munkát és megjutalmazott boltokat szórakoztatnak, mert egy percig sem éreztem, hogy ennek az egésznek bármiféle ép ésszel felfogható értelme lenne, vagy lenne bizonyos egymásra épülés a teljes folyamatban.

Még egyszer hangsúlyozom, hogy itt a fő gond nem az elvégzendő munkával, a ledolgozandó munkaórával vagy a juttatások milyenségével van, hanem a mentalitással, az embertelen hozzáállással és a közép-hosszú távú perspektíva hiányával. A bér és az autó a státuszérzethez hozzájárul, de egyiket sem lehet olyan formában élvezni, ahogy azt alapvetően bárki is elgondolná. Olyan embereknek ajánlott ez a munkakör, akik rendelkeznek valamilyen semmitmondó diplomával, amit nagy nehezen összeharácsoltak, nyelvtudás nem kell egyáltalán, elég valami papír vagy talán még az sem a németről, hiszen a felső vezetés nyelvtudása is a főbb fogalmak németül való kántálásában merül ki. A lényeg, hogy megcsináld az elvárt feladatokat kérdés nélkül és ezeket olyan pályakezdő teszi meg, aki tudja, hogy máshol nem lenne még ilyen lehetősége sem.

Mindezek ellenére nem akarok minden multit minősíteni ezzel a kis összegzéssel, mivel továbbra is a kereskedelemben maradtam egy nagy konszernél. Sokat dolgozom, de jó környezetben és korrekt befektetett energia/elismerés aránnyal, aminél többre nincs is szüksége egy épeszű munkavállalónak. Az élményeimet az L betűs cég nyugati központjában gyűjtöttem, ahol vagonszám veszik fel a tájékozatlan újoncokat. Tessék körültekintőbb lenni és elkerülni ezeket az életre szóló kellemetlen élményeket!