Kiteszem ide is a Marsbéli krónikáknak az alábbi részletét, az előbb a FB-on osztottam meg a vörös árnyalatú képpel együtt:

„- Ma éjjel lesz az az éjjel – mondta az álarc. - Készüljön fel.
- Készen leszek. Valami meglepetés jön? 
(…) Az álarc lebegett a szél szárnyán. – Mi megyünk. Készüljön fel!
(…) A nő az éjszakai eget figyelte és várt.
- Gyerünk - mondta a férfi. – Fel kell készülnünk. (…)
Kiment és az eget kémlelte. Nem látott semmit.
- Talán egy perc múlva – mondta. (…)
Elma hallgatott. (…) , de szemét állandóan az égre emelte.
- Sam – mondta fél óra múlva -, ott van, nézd.
Felnézett és látta.
A Föld.
Teljesen körben, zölden, mint finoman csiszolt kő kelt fel a dombok felett.
- A jó öreg Föld – suttogta Sam szeretettel. - Jó öreg, csudálatos Föld. (…)
- Sam – szólt Elma.

A Föld megváltozott a fekete égen.
Tüzet fogott.”