Tegnap láttam a Csak kétszer vagy fiatal c. színdarabot. Nem állíthatom, hogy különösebb intellektuális kihívás elé állított volna, viszont szellemes, jól pergő darab volt, jó tempóban rendezve és játszva, szellemes mondatokkal tarkítva. Azt hiszem, igazi jutalomjáték volt a tulajdonképpeni főszereplőnek, Mikó Istvánnak, ki is használta az összes lehetőséget, és milyen jól tette! Egy biztos: percig sem volt unalmas. Ahogy észrevettem, a közönség osztozott ezen véleményemben.