5.

Kínában a vasútra nagy szerep hárul a légi közlekedés és a közúti közlekedés fejletlensége miatt. A hálózat hossza több mint 86 000 km. A teljes sínhálózat több mint 154 600 km. Ez a legforgalmasabb hálózat a világon, 2008-ban az összes vasúti szállítás 24%-a zajlik a Föld 6%-nyi pályáján itt. Sok villamosított vonal is van, hosszát tekintve a harmadik legnagyobb a világon Oroszország és Németország után.

Kínában a normál vasút nyomtávolsága 1435 mm (ugyanúgy, ahogy nálunk), a kisvasutak nyomtávolsága pedig 750 mm.

Kínában a 19. század óta a világon a legnagyobb vasúti kapacitásbővítés zajlik ma. 2007 végén a vonalak hossza 78 ezer km volt. 2004-es terv alapján ennek 2020-ra 100 ezer kilométer hosszúra kellett volna bővülni, de 2007-ben módosították a terveket: 2015-re el akarják érni a 120 ezret. A gazdasági reformkorszak legutóbbi 30 évében építetthez képest ez 60%-kal hosszabb hálózatot jelent. Jelenleg a vasút az igényeknek csak alig 40%-át képes kielégíteni.

Kína Európába történő áruszállításában is növekvő szerepet szán a vasútnak. A történelmi selyemút mentén haladó vasútvonalakon keresztül juthatna az áru az európai piacokra, így tehermentesíteni lehetne a zsúfolt északi és déli kikötőket. A szállítási útvonal kialakítására 2008 elején kezdődtek meg a próbálkozások, egy kínai irányvonat már elindult a hamburgi kikötőbe. Az útvonal Magyarországon is keresztülhaladt. A vonal Záhonyban lépett be az országba és Sopronon át hagyta el.

   Egy átlagos személyvonat egy              Egy személyvonat I. osztályú                     Nagysebességű vonatok Kunshan

   átlagos vasútállomáson.                      kocsijának folyosója.                                 Déli pályaudvarán.