Ha már így elkapott a hév a nyelvészkedésben, eszembe jutott egy másik példa az angol működésképtelenségére vonatkozóan. Éppen a nevezett amerikai fórumban fordult elő, hogy az egyik hozzászóló a másiknak utalást tett egy "csúcsrügyre" /'terminal bud'-ra/. Amire utóbbi visszakérdezett, hogy mit jelent a 'terminal bud' kifejezés. Úgy dühbe gurultam, hogy a kérdezettet megelőzvén "túlszajkózott" értelmezést szolgáltattam a "csúcsrügyről", minden létező szinonima és a lehető legrészletesebb körülírás felhasználásával. Benne volt ebben minden dühöm amiatt, hogy a világ egy olyan "nyelvet" fogad el és használ világnyelvként, amelyik az anyanyelvű számára elérhetetlen.

 

Miről is volt szó konkrétan a "terminal bud" esetében?

 

Fényesen bebizonyosodott ezen a példán keresztül ugyanazon feltételezésemnek az igaza, amely szerint az angolban csupán hangsor szerinti szó-fogalom beazonosítás történik és az értelmezői mozzanat totálisan hiányzik.

 

Azaz: a 'terminal' szó több jelzős kifejezésben is előfordul, mint például "terminal disease" (halálos betegség), terminal examinations (valamilyen egységnyi hosszúságú tanulmányi/szorgalmi időszak végét záró vizsgák),

főnevesedett melléknévként: terminal (pályaudvar, (vég)állomás, autóbusz pályaudvar, stb.) terminal (számítógép, stb. -terminál)

 

Nos, az angol nyelv úgy (nem) működik, hogy az "anyanyelvű" (az angol esetében minden csak idézőjelben értendő) minden egyes jelzős kifejezést külön-külön tanul meg (amennyiben élete során találkozik vele), anélkül, hogy az alkotóelemek jelentését érzékelné. Tehát egy újabb olyan jelzős szerkezetet, amelynek a jelzője pl. a "terminal" ismét "szőröstül-bőröstül" raktároz, úgy, hogy a 'terminal' jelző jelentését továbbra sem tudja behatárolni/érzékelni/elkülöníteni a jelzett szótól.

 

Számára tehát a "csúcsrügy" nem egyenlő a CSÚCS+rüggyel, hanem egy ismeretlen szó, ha még nem hallotta, nem ismerte ebben a formában, hiába ismerte addig rengeteg egyéb szókapcsolatban a 'csúcs' szót.